Szerdán tartja a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, amellyel Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékeznek - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata kedden.
Az ünnephez kapcsolódóan országszerte szentmiséket tartanak a katolikus templomokban. Mint az MKPK sajtószolgálata írta, az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus édesanyjának, Máriának a holttestét röviddel halála után feltámasztotta „és magához emelte” a mennybe.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek Szűz Mária „égi születésnapjáról”. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, vagyis „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep.
Róma a VII. században vette át, s itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételének" nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Nagyboldogasszony napja a karácsony és újév mellett a harmadik olyan parancsolt ünnep Magyarországon (ezeken a hitüket gyakorló katolikusoknak az egyház szentmisehallgatást ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik. Mária „égi születésnapjá” ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába I. Szent István király, ezért hívják Jézus édesanyját „Magyarország égi pártfogójának”, vagyis Patrona Hungariae-nak.
Erdő Péter bíboros Nagyboldogasszony napján az esztergomi bazilikában mutat be ünnepi szentmisét, utána a bíboros elkíséri az Esztergomon is áthaladó Mária út zarándokait egy közeli útjelzéshez, ahol megáldja a zarándokút kelet-nyugati, az erdélyi Csíksomlyót az ausztriai Mariazell-lel összekötő ágát.
Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
A katolikus tanár szerint a személye körül kialakult polémia valójában nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna.
„Éljen a keresztény Magyarország! Éljen a keresztény Európa!” – zárta gondolatait Petrás János.
„Ketté lehet őket hugyozni és kész” – fogalmazott a publicista.
Korábban Orbán Viktorral is imádkozott az ismert keresztény prédikátor.
A tudományos és technológiai miniszter szerint Krausz tudományos eredményei nem jogosítják fel őt a támogatásra.
Így kell lezárni egy idényt!
