Kitört a botrány: a katolikus egyház kabaláját tervező művész korábban vibrátorokat és LMBTQ-képeket készített
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
A 2,3 méteres, lábazatánál pálos címerrel ellátott keresztből, továbbá földbe betonozott fa padsorokból erdei szabadtéri templomot formázó kegyhelyet P. Bátor Péter Botond pálos rendi tartományfőnök avatja fel szombaton.
Balatonszemesen az egykori pálos kolostor emlékére pálos rendi kegyhelyet, egyfajta szabadtéri templomot avatnak szombaton civil kezdeményezésre, remélve, hogy az hamarosan zarándokhellyé válik – mondta el Sebestyén Erzsébet, az Ordoszi Napsugár Alapítvány elnöke az MTI-nek pénteken. A 2,3 méteres, lábazatánál pálos címerrel ellátott keresztből, továbbá földbe betonozott fa padsorokból erdei szabadtéri templomot formázó kegyhelyet P. Bátor Péter Botond pálos rendi tartományfőnök fogja felavatni. A rendezvényre meghívták a térség egyházi és önkormányzati vezetőit, valamint történészeket is.
A kegyhely létestését megelőző történelmi kutatások szerint az egykori pálos kolostor Teleki község 970 körül épített, 1974-ben felújított Árpád-kori templomához tartozott. IV. Béla idején adományozták a szerzeteseknek a területet, ahol a pálos remeték nemcsak éltek és imádkoztak, hanem földet műveltek, kisebb halgazdaságot is működtettek és kereskedtek. A dokumentumok tanúsága szerint az egykori pálos rendi kolostort és a hozzá tartozó templomot 1323 táján alapították, és a XVIII. század második felében még működött Mindenszentek egyháza néven. A török pusztítást megszenvedő, de azt túlélő kolostor működésének II. József királynak a pálos rend eltörléséről szóló rendelete vetett véget. A területét ezt követően csatolták Balatonszemeshez.
Guzsik Tamás, aki 1970-1990 között végzett kutatásokat, azért talált már csak falmaradványokat az egykori kolostorból, mert annak tégláit elhordta a Hunyadi család, javarészt a szóládi római katolikus plébánia céljaira, továbbá a balatonszemesi uradalmi építkezéshez. A teleki civilek 2008-ben hozták létre a helyi hagyományokat, történelmi múltat ápoló Ordoszi Napsugár Alapítványt, amely két éve kezdte meg a pálos rendi kegyhely kialakításához szükséges engedélyek beszerzését. Az építkezést a Somogy Megyei Közgyűlés vezetése is támogatta.
A pálosok rendje az egyetlen magyarországi alapítású férfi szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb hozott létre, amikor 1250-ben egyesítette az addig szétszórtan élő remetéket, védőszentjüknek a III. században élt Remete Szent Pált választva. A magyar pálosok eszméje sokáig rejtve élt tovább Lengyelországban, majd a rend 1989-től tudta folytatni a közösségi életét Magyarországon.