A magyarok körében felerősödő romagyűlöletről cikkezett a Spiegel

„A romákkal szembeni rasszizmus elérte a középosztályt. Most akár a halálbüntetés visszaállítása is szóba kerülhet” – állapította meg a növekvő magyarországi romaellenességről szóló cikkében Keno Verseck a Der Spiegel című német lapban. Megjegyezte, hogy a megerőszakolt és meggyilkolt Bándy Kata gyilkosát a közbeszédben rögtön cigánynak kiáltották ki, és a internetes portálokon a „cigánykérdés végső megoldását” követelték. Verseck idézett Bayer Zsolt témával kapcsolatos írásából, miszerint „amennyiben a cigányság nem képes a fajából kiirtani ezt a mentalitást, világossá válik: nem lehet velük együtt élni”. A cikkíró megjegyezte, hogy korábban nem volt jellemző, hogy egy egyedi eset ilyen mértékben adott volna alkalmat stigmatizációra.

A publicista kiemelte, hogy főleg a szélsőjobboldali csoportok keltettek cigányellenes hangulatot, miközben a betiltott Magyar Gárda egységei továbbra is felvonulásokat tartottak vidéken. Említést tett a devecseri és ceglédi eseményekről, majd beszámolt arról, hogy a Gárda hétvégén a Hősök terén ünnepelt.

A cikk emlékeztetett: Setét Jenő roma aktivista elmondta, hogy kiszolgáltatottnak és védtelennek érzik magukat, illetve kijelentette, hogy bár szörnyű volt a gyilkosság, még szörnyűbb, hogy azóta kollektíven bűnösnek nyilvánították őket. Szerinte az állami intézmények nem tesznek semmit, hogy jobban megvédjék őket. Az újságíró kitért arra, hogy a tettest elfogása után rögtön gyilkos cigánynak bélyegezték meg, majd életvitelét az egész roma közösségre kivetítették. Megjegyezte, hogy Bándy Kata családja hiába kérte, hogy ne használják fel nevét uszításra, gyűlöletre vagy a halálbüntetés visszaállítására.

Verseck kifejtette azt is, hogy az ügy óta a Jobbik nagyszabású kampányba kezdett a halálbüntetés visszaállításáért. Idézte Vona Gábor egyik nyilatkozatát, miszerint a gyilkosságok elkövetői 90 százalékban cigányok, míg az áldozatok 100 százalékban magyarok. A cikkíró kiemelte, hogy a Fideszben több politikus is támogatta a halálbüntetés visszaállítását. Hozzátette, hogy bár ezzel sértené a magyar alkotmányt és az uniós jogot is, de a nyári szünet után a Fidesz frakciója tárgyalni fogja a témát.

A lapnak Tamás Pál szociológus elmondta, hogy a szélsőjobboldali diskurzus egyre nagyobb visszhangra talál a félő középrétegekben. Hozzátette, hogy a romakérdés Magyarországon és Kelet-Európa országaiban fajok szembenállásává alakul. A cikk felidézte az olaszliszkai és veszprémi gyilkosságokat, amelyek szintén feltüzelték a közvéleményt. Megállapította, hogy az olaszliszkai lincselés vezetett a társadalom hangulatváltozásához. Hozzátette, hogy azóta tódulnak a Jobbikhoz, említést tett a Magyar Gárda és számos más szélsőjobboldali polgárőrség megalapításáról. Egy tanulmányra hivatkozva kijelentette, hogy a cigányellenesség a lakosság nagy részében megvan.

A cikk ellentmondásosnak nevezte, hogy bár Orbán Viktor elítéli a cigányellenességet, többnyire hozzáfűzi, hogy a romáknak dolgozniuk és integrálódniuk kellene. Verseck felidézte azt az esetet is, amikor a miniszterelnök Farkas Flóriánnal találkozva arról beszélt, hogy nem járható, ha a romák szociális segélyből és bűnözésből élnek, majd együttérzését fejezte ki a megölt lány családjának.