Egyenlő távolság az egység előmozdításáért

„Az elmúlt hónapokban egyházkerületük többször is megnyilvánult közéleti kérdésekben. Decemberben igazgatótanácsi határozatban kérték a romániai magyar pártokat az összefogásra, majd az egyik párt programalkotó fórumára írt levélben is megjelentek, de húsvéti és pünkösdi pásztorlevelében is felismerhetők ezek a gondolatok.

Tavaly ősszel egyre többen kérdezték tőlünk, mit szól az egyház ahhoz, hogy az erdélyi-partiumi magyarság egyre széttagoltabb politikailag. Úgy éreztük, meg kell szólalnunk, és ezt lehetőleg előremutatóan, a megoldás irányába mutatva kell tennünk. Nem hiszek abban, hogy Erdélyben a magyarországihoz hasonló politikai irányzatokról lehetne beszélni. Itt összefogásra van szükség, és az egyháznak ezt kell szolgálnia. Ez azt jelenti, hogy nem állhatunk oda egyik politikai erő mellé sem, de odaállhatunk mindegyik mellé, felajánlva a közvetítő, békítő szerepünket, felajánlva az együttgondolkodás, együttműködés lehetőségét. Ezt jelenti a határozatban megfogalmazott egyenlő távolság elve.

Meghallgatták a politikusok a javaslatukat?

Nem igazán, ahogy ezt az azóta lezajlott önkormányzati választások eredményei is mutatják. Helyette inkább támadásokat kaptunk az erdélyi-partiumi magyar politikumtól. Volt, aki azt kérte, vonjuk vissza a nyilatkozatot. Szomorú látni, hogy a romániai magyar pártok egymással és velünk dikicselnek ahelyett, hogy inkább egymással és akár velünk is összefogva a román ellenfeleikkel foglalkoznának, hatékony magyar érdekképviseletet valósítva meg Romániában. Példát vehetnének a most kormányzó román Szociálliberális Unióról (USL), melynek tagjai összefogtak a győzelem érdekében, így tavasszal ők alakíthattak kormányt, júniusban pedig megnyerték a helyhatósági választásokat. Vannak, akik azt mondják, hogy ezt a megosztó politikát Budapestről irányítják, de én nem osztom ezt a véleményt. Inkább úgy látom, hogy kicsinyes helyi érdekek okozták és tartják fönn ezt az áldatlan állapotot. (...)

A Generális Konvent elnökségének februári ülésén arról döntöttek, hogy az Erdélyi Gyülekezet önálló egyházi bejegyzése miatt kialakult vitás helyzet rendezése érdekében az önök egyházkerülete, mint a gyülekezettel egyházszervezeti kapcsolatban álló részegyház, a szükséges lépéseket megteszi. Mi történt azóta ebben a kérdésben?

A rendszerváltozáskor az Erdélyi Gyülekezet azért jött létre, hogy segítse az erdélyi menekültek magyarországi boldogulását. A körülmények azóta megváltoztak, az eredeti célok helyett újakat kell megfogalmaznunk, ezért egyházkerületünk új megállapodást köt a gyülekezettel. Ebben a királyhágómelléki kórházmisszió kinyújtott kezeként az anyaországban gyógykezelt erdélyiek és partiumiak ellátásában, lelkigondozsában lesz a segítségünkre a budapesti székhelyű közösség. Az Erdélyi Gyülekezet – függetlenül attól, hogy az Országgyűlés önálló egyházként jegyezte be – továbbra is a Királyhágómelléki Egyházkerület 284. gyülekezete lesz. Olyan különleges státuszú missziós közösség, mint az egyetemi, a középiskolai vagy a missziói gyülekezeteink otthon, az egyházkerület területén.”