Az amerikaiak 19 százaléka nem tartozik egyetlen vallási felekezethez sem; először fordult elő, hogy az ateisták, agnosztikusok és „semmiben nem hívők” ilyen magas arányt értek el az összlakosságon belül – közölte pénteken a Pew kutatóintézetre hivatkozva a USA Today.
„A fiatalok elutasítók az intézményesített vallás tekintélyével szemben, az idősebbeket a vallás átpolitizálása téríti el, az embereket pedig általában kevésbé érdekli a teológia, mint bármikor korábban” – mondta el Barry Kosmin, az elemzés egyik szerzője.
A lap szerint Kosmin volt az első, aki 1990-ben mérni kezdte a vallási csoportokhoz nem tartozó felnőttek részarányát. Ez az akkori 6 százalékról 2008-ra 15 százalékra nőtt, majd egy tavaly nyilvánosságra hozott adat szerint elérte a 18 százalékot.
A Pew 19377 megkérdezett válaszait összegezte. A felmérést 2011-ben végezték. A kutatóintézet megállapította, hogy az amerikai felnőttek 10 százaléka azután lett vallástalanná, hogy vallási közösségben nőtt fel.
Az amerikai és kanadai egyházak 2012-es évkönyvének adatai szerint a nem hívők számának növekedésével egyidejűleg a katolikus egyház – az Egyesült Államok legnagyobb felekezete –, továbbá a baptisták, a metodisták és az evangélikusok száma stagnál, vagy kis mértékben csökken.
Mark Chaves, a Duke Egyetem professzora szerint az amerikaiak 90 százaléka ma is hisz az Isten valamilyen változatában. „Néhány évtizede 99 százalék volt az arányuk. A változás lassú, de látjuk, ahogy bekövetkezik” – nyilatkozott Chaves.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Egy kép többet mond ezer szónál.
Nagy reményekkel érkezett, de nem váltotta be azokat.
