Simon Wiesenthal Központ: Európában újra masíroznak a gyűlöletmozgalmak

Európában, a nyugati civilizáció hátországában újra masíroznak a gyűlöletmozgalmak – figyelmeztetett a Los Angeles-i központú Simon Wiesenthal Központ júniusi keltezéssel kiadott jelentése. Az Európai szélsőséges mozgalmak: ki kicsoda és mi micsoda? címmel megjelentetett, Harold Brackman által jegyzett körkép szerint a szélsőséges mozgalmak újjáéledése – Nagy-Britanniától és Franciaországtól kezdve Norvégián, Svédországon, Németországon, Ausztrián, Spanyolországon, Görögországon, Magyarországon, Lengyelországon át Ukrajnáig és Oroszországig – különböző variációkban ugyan, de mindenütt megfigyelhető. „Az ADL (Rágalmazás elleni liga – amerikai zsidó szervezet) felmérése szerint Magyarország Spanyolországgal osztozik Európa leginkább antiszemita országai listájának első helyén” – hangzott a jelentés, amely kelet-európai fejezetét a magyarországi helyzetleírással kezdte.

Ebben Brackman rámutatott, hogy a Jobbik Magyarország harmadik legnagyobb pártja, amelynek elnöke, Vona Gábor szerinte „időnként a fasiszta vaskeresztesekről mintázott egyenruhát ölt és paranoiás Izraellel kapcsolatban”. A jelentés szerint „a párt gyűlöli a homoszexuálisokat, a cigányokat és a zsidókat, valamint a törvényesen betiltott nyilas katonai csoporttal kacérkodik.” A jelentés – fotóval is illusztrálva – beszámolt a budapesti Wallenberg-szobor májusban történt meggyalázásáról. Idézett Gyöngyösi Márton Jobbik-képviselőnek a londoni The Jewish Chronicle-nek adott interjújából. Ebben a 400 ezer Auschwitzba deportált magyar zsidóval kapcsolatban Gyöngyösi a jelentés szerint kijelentette: „Én kérjek bocsánatot ezért, amikor 70 év elteltével, még mindig óráról órára emlékeztetnek engem erre? Legyünk túl ezen, Krisztus szerelmére!” Gyöngyösi a tőle kiemelt mondatok szerint „fantasztikus üzletnek” nevezte a halott zsidók számának felemlegetését és a holokauszt túlélőinek az ellopott családi vagyon miatti kárpótlásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „ez a pénzkeresés a tűzzel való játék Magyarországon”.

A Wiesenthal-központ jelentése kitért Képíró Sándor perére, amelyet azért indítottak ellene, mert „1942-ben részese volt 1200 zsidó, szerb és cigány lemészárlásának”. Emlékeztetett rá, hogy a 2011-ben elhunyt Képíró rágalmazás címén ellenkeresetet nyújtott a központ „nácivadásza”, Efraim Zuroff ellen, aki rátalált Buenos Airesben. (Zuroffot felmentették.) „Az a tény, hogy a náciban volt annyi arcátlanság, hogy pert indítson azon a földön, amelyről zsidók százezreit deportálták az auschwitzi halálba, tükrözi a vakmerőségét és népszerűségét Magyarország növekvő fasiszta mozgalmának, amely támogatta Képíró bírósági mutatványát” – írta Harold Brackman. A jelentés megemlítette, hogy sárgacsillagos tüntetők tiltakoztak a székesfehérvári temető meggyalázása, valamit a Schweitzer József volt főrabbi elleni (verbális) támadás ellen.

A szomszédos országok szélsőjobboldali mozgalmaival kapcsolatban a beszámoló a román Új Jobboldallal és a Szlovák Nemzeti Párttal kapcsolatban megemlítette a magyarellenességet is. „A történelem újra és újra arra tanít bennünket, hogy azok a társadalmak, amelyek hajlamosak a múlt feledésére, katasztrófára vannak ítélve” – írta Brackman. A jelentés szerzője rámutatott, hogy az elmúlt évtized során Európában a növekvő számú gyűlölet-bűncselekményeknek a zsidók a muszlimoknál négyszer nagyobb számban voltak a célpontjai. Egyebek mellett Németország példájára hivatkozva felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal antiszemitizmusa között átfedés alakult ki. „A nyugati világ vagy szembeszáll a gonoszsággal, vagy annak leszünk tanúi, hogy unokáink új totalitárius himnuszokra fognak menetelni” – fogalmazott Brackman a központ jelentésében.