Az egyházi vezetők igazából Jézus Krisztusról és az evangéliumról már nem is beszélnek.
„- Csíkszeredában született. A gyulafehérvári katolikus hittudományi főiskolán kezdte felsőfokú tanulmányait, aztán Strasbourgban szerzett teológiai doktorátust. 2002 óta Magyarországon él. Olvasom, hogy egyik szakterülete az úgynevezett vallás-geopolitika. Avasson be: az micsoda?
- A vallást mint hatalmi tényezőt próbálom vizsgálni, azt, hogy a kereszténység miképpen integrálódik a hatalmi struktúrába. Egyik oldalról magának a vallásnak lehetnek ilyen ambíciói: kézenfekvő példa erre a római katolikus egyház, különösen a Vatikán. A másik eset, amikor a hatalom igyekszik a vallást a saját hatalmi struktúrájába beépíteni. Ennek célja a hatalom megtartása és legitimálása, másrészt pedig a társadalom minél totálisabb ellenőrzése. Jelen pillanatban gyakorlatilag ez történik Magyarországon.
- Amennyiben?
- Nézzük meg, igazából kezd megszűnni az a semleges tér, ahol a különböző egyházak, vallási felekezetek egymással egyenlő félként jelenhetnek meg. A hatalom kisajátít bizonyos felekezeteket – elsősorban keresztény egyházakra kell gondolnunk –, amelyek átvállalják az ifjúság megfelelő átnevelését, és fundamentalista szexuáletika formájában ideológiát szállítanak a politika számára. Az egyházi vezetők igazából Jézus Krisztusról és az evangéliumról már nem is beszélnek. (...)
- Magyarországon – példának okáért – nincs halálbüntetés.
- A Jobbik erőteljesen agitál a halálbüntetés visszaállítása mellett.
- A Jobbik viszont nincs kormányon.
- Igaz, de látni kell, hogy a retorikája jelentősen meghatározza a Fidesz mozgásterét.
- Tényleg elképzelhetőnek tartja, hogy az állam valaha is „normatív módon” szabályozza a szexuális életünket?
- Azokban a közoktatási intézményekben, amelyek egyre nagyobb számban kerülnek át egyházi fenntartásba, már most is ennek a szellemiségnek a jegyében oktatnak. És nem csak az egyházi iskolákban lesz így. A mindenhol bevezetendő hit- és erkölcstan alapvetően két pilléren nyugszik majd. Az egyik a hatalom- és tekintélytisztelet, az engedelmességre való nevelés, a másik pedig a fundamentalista szexuáletika.
- Egyelőre ez csak feltételezés.
- Jóval több. Értelemszerűen következik a magyar egyházak jelenlegi teológiai megközelítéséből és színvonalából. Nem kizárólag a katolikusokra és a nagy keresztény egyházakra gondolok, mert a Hit Gyülekezetének vagy a Köves Slomó-féle – szintén fundamentalistának nevezhető – lubavicsi zsidó közösségnek pontosan ugyanez a teológiai-ideológiai álláspontja. (...)
- Összefoglalom: adott egy kétharmados jobboldali hatalom, amely igényt tart a kereszténységre, és vannak a nagy keresztény egyházak, amelyek igénylik a hatalom támogatását. Mi lesz ennek a kifutása?
- Meglátásom szerint kétesélyes a játszma. Kérdés az, hogy a mentálisan hihetetlenül beteg állapotban lévő magyar társadalomnak vannak-e olyan belső erőforrásai, amelyek lehetővé teszik egy demokratikus, jogállami, laikus – világi alapokon nyugvó – köztársaság újbóli felépítését. Ha nincsenek erőforrások, akkor Magyarország számára a követendő példa egy olyan négyszögben helyezkedik el, ahol én Észak-Koreát, Iránt, Kínát és Szaúd-Arábiát látom.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei augusztusban.
A miniszterelnök szerint a virtuális tér ma ellenséges terület, amelyet meg kell hódítani, politikai és közösségi immunrendszerrel megerősítve. Ezért jönnek létre, ezért tarolnak a digitális polgári körök.
Zsiday Viktor egyenesen kijelentette, hogy a magyar miniszterelnök világpolitikai tényezővé vált az elmúlt években.
Az elemző kiemelte, hogy az újdonság varázsa elmúlt, most már a Tisza Párt vezérénél, majd hangsúlyozta, hogy ideje volna újítania.
Korábban kiderült, hogy több bíró is szerepel a Tisza Párt politikai aktivistái számára készült applikáció adatbázisában.
A miniszterelnök főtanácsadója rámutatott, a Tisza Brüsszel kérésének megfelelve leválna az olcsó energiáról, ezzel emelkednének a rezsidíjak, valamint adót kellene fizetni a kutyák és a macskák után.
Azért mindennek van határa.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
