A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Egy lengyel régészeti expedíció az elmúlt öt év alatt őskori településeket, temetőket, kutakat tárt fel az észak-kuvaiti sivatagban.
Őskori településeket, temetőket, kutakat tártak fel: az Esz-Szabia sivatagban a Kr.e. 4800 és 4500 közötti időszakból származó, az úgynevezett ubaid kultúrához tartozó leletekre bukkantak – olvasható a Kuwait Times hírportálon. Biztosra vehető, hogy több száz főből álló közösség telepedett meg a térségben, mivel a települések közel helyezkedtek egymáshoz. „Értékes cserépedények és szerszámok sokasága, valamint rengeteg egyéb lelet került elő. Némely tárgy rendeltetése könnyen felismerhető, másokét nehezebb megmagyarázni” – mondta el Piotr Bielinski ásatásvezető. A lengyel régész szerint a nagyobb településeken folyt az áru „ipari” termelése, amelyet Mezopotámiába szállítottak.
Egyelőre nem tudják, miért éppen az Esz-Szabiát választották a letelepedésre, és hogyan élhettek ott meg, maradhattak életben az egykori lakók, de a csapat folytatja a kutatást. Ubaid az Úr városától 6 kilométerre lévő régészeti helyszín, amelyről a Kr.e. 5900 és 4300 közötti kultúrát elnevezték. Az ubaid kultúrára jellemző kerámiák szinte egész Mezopotámiában, minden fontos lelőhelyen megtalálhatók, típusai alapján a korszakot négy időszakra bontják. Az elsőre sötét festésű kerámia jellemző, a második időszakban készített festett kerámiákon a mintát a festetlen részek adják ki, mintegy negatívként. A harmadik és a negyedik szakaszt késő ubaid-kornak is szokták hívni, amely Kr. e. 5400 táján egy új, egyszerű festett kerámia megjelenésével kezdődött.