Már ezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési programban. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkéstetői állomásának Schmidt-távcsövével találták az egyetem hallgatói és kutatói, de több tucat égitestet sikerült felfedezni az amerikai NEAT program archívumában is. A Nemzetközi Csillagászati Unió most öt felfedezés névjavaslatát fogadta el:
90376 Kossuth: Az 5,38 éves keringési idejű kisbolygó sok évi névtelenség után kapta a Kossuth nevet. A sorrendben következő magyar felfedezésű kisbolygó, a 91024-es sorszámú a Széchenyi nevet kapta, így a listákban egymás után szerepelhet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc két emblematikus figurája.
132824 Kertész: André Kertész (1894-1985), magyar származású világhírű fotóművészről nevezték el ezt az égitestet, mely a kisbolygóöv külső részén, 450 millió km-es távolságban kering és 5,27 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője 2-3 km lehet.
159974 Badacsony: Az 1-2 km-es égitestet hazánk egyik legszebb tájáról nevezte el a felfedező, melyhez gyerekkori személyes élmények is kötik. Az égitest keringési ideje 3,7 év, átlagos naptávolsága 360 millió km.
161975 Kincsem: A szokásosnál sokkal hosszabb ideig tartott, mire a Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadta ezt az elnevezést, mivel az IAU tiltja, hogy kisállatokról nevezzen el kisbolygót a felfedező - ám végül az elnevezéseket jóváhagyó bizottság is belátta, hogy itt egy nemzeti ikonról van szó.
180857 Hofigéza: Az 1-2 km-es kisbolygót már 2003-ban is észlelték, majd a felfedezés óta szinte minden évben távcsővégre került. Keringési ideje 3,38 év, pályahajlása 6,3 fok.