A legjobb az egészben, hogy az erkölcsi győzelemmel az ő felfogásuk szerint nem vándorserleg jár. Az az övék volt, és az övék most is.
Nem kétséges, hogy lesz erre is egy jó válaszuk. Mondani azt mondják, hogy elismerik a nép döntését, de a „nép” szó kiejtésekor jön egy lendvaiildikós fintor. Olyan, mint amikor valaki beszélgetés közben mutatja az idézőjelet. Hogy ugye: értitek... a „nép”. A nép az ő felfogásuk szerint ugyanis kurvára nem a népfelség (összetett szó) egyik komponense. Hanem statisztika. Osztályharc terepe. Iksz millió iksz. Gesztusok célközönsége. Gondolat nélküli állatok, akik aszerint mennek vagy nem mennek szavazni vagy nem szavazni, hogy Szili Katalin sírós fejhangon mond-e valamilyen mondatot. A magyar baloldal óriási lehetősége, amit ettől a választástól kapott: hogy ti. most esélyt kaptak megtanulni azt, hogy egy néppel nem játszunk. Játék alatt most főleg az elmúlt 3 évet értjük: amikor már világos volt a kormány mögötti bizalom elvesztése, ők a nép mellől a jogszabályok mellé álltak, és szemérmetlenül kitöltötték a ciklust. Mert nem értették azt az összetett szót. Pedig értsék meg. Nem egy csürhe szavazott. A magyar baloldal történelmi lehetőséget kapott. Örülnénk, ha élne vele.