Az USA lemarad a csipgyártásban

Bár az Egyesült Államok a világ első számú félvezető-felhasználója,az integrált áramkörök gyártásában a Távol-Kelet, különösen Tajvan vezet. Washington a 2022-es csiptörvényen keresztül nyújt állami ösztönzőket a hazai félvezetőgyártás megerősítésére, egyúttal a Kínába irányuló technológiatranszfer leállítására. E jogszabály életbe léptetése rövid távú sikerekhez vezetett: több új amerikai üzem megépítését is bejelentették. Ezek a létesítmények azonban nem tudnak az ázsiai gyárakhoz hasonló mennyiségben és árszínvonalon termelni, és már a tervezési szakaszban jelentős munkaerőhiány jelentkezik.

Ösztönzőket kap az amerikai gyártás

2021-ben az 556 milliárd dolláros globális félvezető-értékesítés 46 százaléka, 256 milliárd dollár irányult az USA-ba. Bár az amerikai gyártók realizálják a félvezetőgyártásból származó bevételek egyharmadát, és ők tervezik a világ legkifinomultabb mikroprocesszorait, amelyek okostelefonokat, adatközpontokat és mesterségesintelligencia-modelleket működtetnek, a csúcstechnológiájú csipeket elsősorban nem Amerikában, hanem Tajvanban, Dél-Koreában és Japánban gyártják, és a vállalatok döntően az anyaországukban tartják a termelést. Mivel a csipek megkerülhetetlen szerepet játszanak a modern gazdaság működésében és a 21. századi hadviselésben, ez a kitettség aggasztja a washingtoni döntéshozókat. A függőség leküzdésére 2022-ben meghozták a csiptörvényt, az 52 milliárd dolláros, adókedvezményeket és egyéb ösztönzőket tartalmazó támogatási csomagot, amely a fejlett komponensek gyártásának USA-ba való visszahozatalát célozza. Jelenleg az Egyesült Államokban szinte egyáltalán nem gyártják a legfejlettebb, 3 nanométeres vagy annál kisebb integrált áramköröket, és a legkevésbé modern, de legnagyobb volumenben gyártott 20–65 nano­méteresek mennyiségéből is csak 10 százalék körüli az amerikai részesedés. Az Egyesült Államok a közepesen fejlett technológiájú, 4–18 nanométeres csipek terén áll a legjobban, mintegy 35 százalékos részesedéssel.