Afrikában milyen feszültségek vannak az ideológiai indíttatású követelések és a helyi kultúrába beágyazott jogok között?
Az egyik vitatott kérdés Afrikában az lmbtq-jogok helyzete. Számos állam azon az állásponton van, hogy az alakulóban lévő lmbtq-jogok nincsenek összhangban az afrikai értékekkel és hagyományokkal. Az lmbtq-mozgalomhoz kötődő szervezetek azonban továbbra is jelentős nyomást fejtenek ki, hogy a kontinensen minél nagyobb teret nyerhessenek az lmbtq-jogok.
Mi a szerepe a szubszidiaritás elvének az emberi jogokkal összefüggésben, és miért egyedi az emberi jogok afrikai megközelítése?
Bizonyos kérdésekkel a legalsó szinten kell foglalkozni, közel az egyénekhez, szervezetekhez, helyi közösségekhez. Az afrikai emberi jogi rendszer elismeri ezt az elvet. Ez mutatkozik meg az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága (ACHPR) által kimunkált esetjogi gyakorlatban is, amely elfogadja a helyi jogorvoslatok elérhetőségét és hatékonyságát, kivéve az indokolatlanul elhúzódó eljárásokat vagy az emberi jogok súlyos megsértését.
A szubszidiaritással összefüggésben hogyan tekintenek az Afrikai Unió intézményei és szervezetei azokra a jogi igényekre és követelésekre, amelyek a helyi kulturális örökség aláásására vagy az emberek hagyományos életmódjának gyengítésére irányulnak?
Az afrikai emberi jogi rendszer meglehetősen konzervatív. A bírókat és az ellenőrző mechanizmusok tagjait az államok választják, s bár ők nem az államok érdekeit képviselik, nem távolodnak el a saját közösségeiktől. Az Afrikai Unió intézményei és szervezetei által elfogadott eljárások konzervatívak, így új emberi jogi igényt akkor fogadnak el, ha összhangban áll mindazzal, amit mi afrikainak tekintünk. Az uniót és annak emberi jogi mechanizmusait az emberi jogi ngó-k és aktivisták éppen azért kritizálják, mert álláspontjuk kialakításakor azt veszik figyelembe, hogy mi afrikai és mi nem. Jó példa erre, hogy az ACHPR elutasította az Afrikai Leszbikusok Koalíciója (CAL) megfigyelői státusz elnyerésére irányuló kérelmét. Döntését azzal indokolta, hogy a CAL céljai és tevékenysége az afrikai chartában foglalt jogok egyikét sem támogatja, nem áll velük összhangban. Végül az emberi jogi szervezetek többéves lobbizása és győzködése után a bizottság 2015 áprilisában megadta a CAL-nak a megfigyelői státuszt. Ekkor azonban az Afrikai Unió miniszterekből álló végrehajtó tanácsa arra kérte az ACHPR-t, vonja vissza a CAL megfigyelői státuszát. A végrehajtó tanács úgy vélekedett, hogy a CAL az afrikai értékekkel összeegyeztethetetlen elveket erőltet. A végrehajtó tanács emellett arra kérte a bizottságot, hogy általános jelleggel vizsgálja felül a megfigyelői státusz megadásának feltételeit, és igazítsa őket
„az alapvető afrikai értékekhez, identitáshoz és bevett hagyományokhoz”.
A transznacionális üzleti működés számos visszásság forrása a kontinensen. Milyen égető emberi jogi problémákkal kell szembenézniük az afrikai országoknak?