A nemzetközi nagyvállalatok 800 milliárd forint támogatást kaptak az utóbbi három évben, a mikro-, kis- és középvállalati körbe tartozó cégek pedig 2800 milliárdot. A Makronóm Intézet napokban megjelent kutatásából kiderül: jóval nagyobb mértékben támogatta a kormány a hazai kkv-kat.
Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban.
Gyakorta megjelenő kritika az ellenzék részéről, hogy a gazdaságpolitika nem segíti kellőképpen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hanem inkább a multiknak kedvez. Egy friss kutatás viszont azt bizonyítja, hogy a 2010 óta tartó gazdaságpolitika legnagyobb nyertesei a magyar kkv-k. A Makronóm Intézet napokban közzétett kutatása igazolta, hogy a 2023. februárt megelőző három évben odaítélt több mint 3600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő, valamint kutatás-fejlesztési támogatás túlnyomó részét hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kapták. A gazdaságpolitika hatására a kis- és középvállalkozások több beruházást tudtak megvalósítani, mint a szintén jelentős volumenű beruházást végrehajtó nagyvállalatok.
2020. február eleje és 2023. február közepe között 3629,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött a kormány. A támogatások fő célja a vállalati beruházások ösztönzése (90,4 százalék), a bértámogatásokon keresztül megvalósuló munkahelymegtartás (6,4 százalék), valamint a kutatás-fejlesztési projektek ösztönzése (3,2 százalék) volt. Az adatok azt mutatják, hogy a források 77,2 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozáshoz került, vagyis ezek a vállalkozások több mint háromszor akkora összeget kaptak, mint a „multik”: előbbiek nagyságrendileg 2800 milliárd, utóbbiak 825 milliárd forint forráshoz jutottak az utóbbi három évben.
A kormányzat a kkv-k beruházásait jelentősen magasabb támogatási intenzitással ösztönzi: az átlagos arány 61,7 százalék a kkv-k, 32,1 százalék a multik esetében. Vagyis a mikro-, kis- és középvállalkozások egységnyi önrészre majdnem duplaannyi kormányzati támogatást kapnak fejlesztéseik megvalósításához, mint a nagyvállalatok. Ennek is köszönhetően a kkv-szegmensben a támogatások 5183 milliárd forint beruházást indukáltak, a nagyvállalati szegmensben pedig a magasabb önrésszel együtt is ennél kevesebb, megközelítőleg 3561 milliárd forintnyi beruházás valósult meg az utóbbi három évben.
Az állami támogatások amellett, hogy fejlesztéseket és beruházásokat ösztönöztek, három év alatt közel 986 ezer álláshely megtartásához vagy létrejöttéhez járultak hozzá. A megtartott, illetve létrehozott álláshelyek 84,2 százaléka, több mint 830 ezer a kkv-szegmenshez kötődik.
A jó eredményhez a támogatáspolitikán túl hozzájárult az adópolitika is. A Világbank számításai szerint 2010 óta Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben egy átlagos középvállalkozás adóterhelése. Az adatok alapján egy átlagos középvállalat 2010-ben profitjának 56,4 százalékát fordította adózásra, ami a visegrádi országok körében a legmagasabb érték volt, ezzel szemben 2023-ban már csupán 32,5 százalékát, arányaiban a legkevesebbet a V4-ek között. Nemzetközi összehasonlításban is látható eredményei vannak a kkv-központú támogatáspolitikának, ha az egyes méretkategóriákban a vállalkozások egy munkavállalóra jutó hozzáadottérték-termelő képességét vizsgáljuk. A Makronóm Intézet kutatása alapján elmondható, hogy 2010 és 2019 között a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hatékonysága növekedett a leggyorsabb ütemben a visegrádi országok közül. A bővülés mértéke hazánkban 45, Lengyelországban 41, Csehországban 39, Szlovákiában pedig 8 százalékot tett ki.
Már a covidjárvány 2020. tavaszi kitörése előtt is jelentős kormányzati és jegybanki támogatási és hitelprogramok valósultak meg, többek között a Széchenyi-kártya-program, a Növekedési hitelprogram és a széles körben elérhető Ginop-források. Ezek látványosan segítették a kkv-k fejlesztéseit, növekedését és versenyképességük javítását. E támogatási programok hatása az adatokból is rendre visszatükröződik: a kkv-szektor hatékonysága az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében 2013 óta érdemben gyorsabban javult, mint a nagyvállalatoké. Mindezek a magyar gazdaság egészének ellenálló képességét is erősítették, ami ma nagyon jól jön az ukrajnai háború, a szankciók, az energiaválság és a kereskedelmi háborúk hatásainak ellensúlyozására.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője hangsúlyozza: fontos adat, hogy a hazai kkv-szektor hatékonyságjavulása V4-es összehasonlításban kiemelkedő. „Az Eurostat adatai alapján a koronavírus-járványt megelőzően, 2010 és 2019 között az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték Magyarországon a második leggyorsabb ütemben, 35,2 százalékkal nőtt, csak minimálisan elmaradva a lengyel teljesítmény mögött. A kkv-szektorban pedig a hatékonyságnövekedés a visegrádi országok között Magyarországon volt a legnagyobb: 45,2 százalékos” – részletezi. A méretkategóriák közül egyedül a nagyvállalati szektorban látható számottevő elmaradás a vállalatok hatékonyságnövekedését illetően, itt a tíz év alatt bekövetkező 17,3 százalékos bővülés a legalacsonyabb volt a négy ország között.
A támogatási programokon túl az adópolitika fent említett változása is kedvező helyzetet teremtett a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A munkát terhelő adók mérséklése révén a vállalkozások adóterhe érdemben csökkent – húzza alá a Makronóm Intézet elemzése. A kutatás idézi a Világbank Doing Business módszertanát, amelyben egy átlagos középvállalkozás adóterhét mérték fel az egyes országokban.
Hazánk 2010-ben még sereghajtó volt a visegrádi országok között: ekkor a magyarországi vállalkozások profitjuk 56,4 százalékát fordították adózásra, a csehországiak a 46,4, a lengyelországiak a 42,2, a szlovákiaiak a 48,4 százalékát. A szociális hozzájárulási adó számottevő mérséklésével az adóteher is érdemi csökkenésnek indult, amelynek eredményeképp a Világbank módszertana alapján számított adóteher 2023-ra 32,5 százalékra esett vissza, ezzel pedig a magyarországi középvállalkozások költöttek átlagosan a legkevesebbet adózásra a profitjuk arányában.
A fentieket végignézve jól látható tehát, hogy egész egyszerűen nem igaz, adatokkal sem támasztható alá az az – igen gyakran hangoztatott – ellenzéki állítás, miszerint a gazdaságpolitika nem támogatja a kkv-szektort, és szinte csak a nagyvállalatokat segíti. A támogatási programok adatai ennek az ellenkezőjét mutatják – állapítja meg a kutatás. Ezenfelül az üzleti környezet javításával, valamint az adócsökkentések révén is törekednek arra a döntéshozók, hogy érdemben javuljon e szegmens versenyképessége. Ennek pedig megvannak az eredményei régiós összevetésben is.
„A kihívásokkal teli helyzetben továbbra is kiemelten fontos a hazai vállalkozások, különösen a gazdaság és a foglalkoztatás gerincét alkotó kkv-szegmens további támogatása, működési feltételeinek javítása. Az energiaválság nyomán emelkedő költségek és a rendkívül magas piaci kamatok különösen kedvezőtlenül érintik a kkv-kat, így fontos számukra kedvező forrásbevonási lehetőséget biztosítani azért, hogy a hitelezésük ne fagyjon be, mint a 2008–2009-es pénzügyi válság idején” – fejti ki Molnár Dániel. Ennek szellemében indult el többek között a Kkv energiaköltség és beruházás támogatási program, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram és a Baross Gábor-tőkeprogram, amelyek sikerrel segíthetik például a kiskereskedőket, a kis üzemeket vagy a kisebb szolgáltatókat is a növekvő energiaköltségeik mérséklésével, beruházásaik ösztönzésével és még számos egyéb módon.
Nyitókép: 123rf.com
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Csaknem 600 millió eurót adnak az ukránoknak. Csak úgy.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
