„A folytonosságot érzem Erdélyben” – vallja az Erdélyt járó, II. Erzsébet halálával brit királlyá előlépő Károly, akivel még trónörökösként Boris Kálnoky készített exkluzív riportot tavaly Székelyföldről, hagyományokról és a helybéliek szeretetéről lapunknak.
Boris Kálnoky 2022 nyári riportja a Mandiner hetilapból
Gyönyörű ez a nap a Székelyföld peremén, Brassótól északra, az Olt partján fekvő, aprócska Miklósváron. Korábban csöpögött az eső, de mostanra kisütött a nap, és csak enyhe szellő lengedez.
„Nézzék!” – kiáltja meglepetten valaki, és ujjával a levegőbe mutat. Valóban ritka látvány: a mohával benőtt háztetők felett szajkó hajtja a gólyát. A gólyák hetekkel korábban megérkeztek, némelyik még mindig a fészkét igazítja, de a legtöbbjüknél már kikeltek a fiókák, s bizony etetni kell őket.
Az a madár biztosan a saját fiókáját védelmezi, mondja. És valóban, a poros utcácskán néhány méterrel arrébb a szajkó fiókája próbál búvóhelyet találni.
A trónörökös lehajol, hogy finoman az út szélére hessegesse, a virágok közé. Felnéz. „Valahol itt kell lennie a fészeknek” – jegyzi meg. Észre is veszi, ott van a fészek az eresz alatt.
Három éve már, hogy a walesi herceg legutóbb Erdélybe látogatott, arra a helyre, amelyet különösen kedvel. Egyébként minden évben eljön, általában májusban. A világjárvány miatt egy ideje nem jöhetett, de most újra itt van, és szokás szerint néhány barátja is elkísérte – az éber, napszemüvegük mögül potenciális veszélyforrást kémlelő brit és román biztonságiakról nem is beszélve.
Mi az, amit Károly herceg ennyire kedvel ezen a vidéken? Idézték már, hogy
Valóban, Erzsébet királynő egyik ükanyja magyar nemesasszony volt: Rhédey Klaudia grófnő. A kérdésre azonban Károly herceg ezúttal azt válaszolja, a vidék szépsége és az itt élő emberek miatt szeretett bele a helybe. „Egyfajta folytonosságot érzek itt – mondja –, ember és természet egyensúlyát, egy ősidőktől fogva fennálló, hasznos, kedvező körforgást.” A hercegnek van egy kis háza is Zalánpatakon, a Kárpátok lábán. Ott szokott megszállni. „Múlt éjjel medve járt a ház közelében – újságolja –, a kutyák nem akarták abbahagyni az ugatást.”
„Jó újra itt lenni – tűnődik tovább a brit trónörökös –, most legalább látom, mennyit nőttek az almafák.”
Előző látogatásakor ültette őket. Amikor Erdélyben tartózkodik, rendszerint meglátogatja gróf Kálnoky Tibort, e sorok írójának testvérét. Most is ő az, akivel végigballag Miklósváron ezen a békés vasárnapon.
Sok minden megváltozott legutóbbi látogatása óta, és ő mindent látni szeretne.
A kopjafa legtalálóbb angol fordítása, legalábbis azt hiszem, a totem. A kereszténység előtti időkből ered az a hagyomány, hogy ezzel jelölik a sírt. A megmunkált farönkbe az elhunyt életének tanúságául szolgáló jeleket faragnak az itt élő magyarok – a magyarok különleges fajtáját jelentő székelyek. Székelyföld az a része Erdélynek, amelyet Károly a leginkább kedvel.
A herceg figyelmesen hallgatja az ácsot, aki elmondja, mit jelentenek a kopjafára faragott szimbólumok. Legfelül a tulipán: egy nő. Alatta a ferde kereszt azt jelenti: voltak gyerekei. A totemen a többi jel megmutatja, hogy férje is volt, és társadalmi státusza szerénynek mondható.
Egy évekkel ezelőtti miklósvári látogatás alkalmával Károly herceg és szűk körű kísérete szabadtéri színházi produkciót tekintett meg: lovas akrobaták előadását. Az itteni cigány gyerekek műsora volt. A kastélykertben volt az előadás – a kastély egykor a Kálnoky családé volt, ma múzeum. Anna, a sógornőm álmodta meg a produkciót, amelybe spontán módon a herceg biztonsági főnökét is beleírta. Címe: Miért lopta el a cigány a paraszt lovát? A válasz pedig, amelyre sok-sok vágtázás, számos szaltó és bőséges bolondozás után derült csak fény: mert lovagolni akart. A legvégén aztán a gyerekek – némelyik nem volt több hétévesnél – leszálltak a lovakról, és a kerti székeken helyet foglaló királyi nézőközönséghez szaladtak, hogy kézen fogva húzzák őket hagyományos erdélyi körtáncot járni a fűben. Nem mindennapi látvány volt, annyi bizonyos. A program egyébként a romák integrációját célzó projekt része volt.
Meglepődött-e Károly herceg? Kapott-e előzetes tájékoztatást, hogy tudja, mire számítson? „Nem – mondja Károly mosolyogva –, és ez mindig így szokott történni velem. Tegnap is volt itt egy néptáncelőadás, és a végén ugyanezt csinálták velem. Hetvenhárom évesen kezdem kihívásnak érezni.”
A kastélykertben most gyerekek és felnőttek bóklásznak közösen. Ezen a vasárnapon egy helybéli család gyermekének elsőáldozását ünnepli a rokonság. Ünnepi asztalt is terítenek számukra a kastély hatalmas boltíves pincéjében. Ahogy Károly herceg és kísérete körbesétálja a parkot,
Az itteniek megnézik, de úgy viselkednek, mintha a herceg mindennap itt lenne közöttük: senki nem siet oda hozzá, hogy lefényképezze, senki nem integet, senki nem kiált föl. A mosolyok nyugodtak, kedvesek. Persze felismerik, de végül is jó párszor járt már itt 2006 óta. A herceg pedig úgy is viselkedik, mintha tényleg legalább minden második vasárnap megfordulna itt. Mintha itthon lenne ebben a kis faluban.
Valamivel később a társaság tea és kávé mellé telepedik a miklósvári „Kőkocsma” hátsó teraszán, ezen a barátságos helyen, ahol a fáradt vándorok megpihenhetnek. A herceg fölpillant, s megint gólyafészekre lesz figyelmes. Sok van belőlük
a faluban. Ez a fészek itt új, idei építésű, s a gólyapár most végzi új otthonán az utolsó simításokat. Le-lepottyan egy-egy gally, ahogy megpróbálják befűzni a szerkezetbe a többi közé. „Ha erős a szél, előfordul-e, hogy leesik a gólyafészek?” – tűnődik Károly herceg. Valóban ingatagnak tűnik az építmény a villanyoszlop tetején. Láthatólag van rá esély, hogy megtörténjen a baj.
Károly és kísérete most limonádét fogyaszt egy kerti asztal körül, egy kisebb tálon gyümölcskenyeret is kihoznak. A trónörökös persze körbekínálja. Elmondja azt is, miből készül, majd általános eszmecsere következik a gyümölcskenyér jellemzőiről és a konkrét receptről. A tál közepén nagyon ígéretesnek látszik az a darab süti, amelyet kinézek magamnak. Csak utóbb hozzák tudomásomra, hogy azt a külön darabot őfelségének szánták. Megettem a herceg süteményét – igazán finom volt.
Remélem, hogy ennek ellenére vissza fog térni hozzánk.
A szerző az MCC Média Iskolájának vezetője
***
Akiben az Árpádok vére is csörgedez
|Rajcsányi Gellért írása|
Elsőre meglepő, de az európai uralkodóházak történetét ismerve valahol magától értetődő tény az, hogy a brit királyi család tagjaiban, így II. Erzsébet királynőben és leszármazottaiban magyar vér is folyik – konkrétan az Árpádok is ott vannak a Windsor-ház felmenői között. Árpád fejedelemtől II. Erzsébet brit királynőig 39, Károly hercegig 40 nemzedék követi egymást keresztül-kasul az európai történelem több mint ezer évén.
Természetesen nem egyenesen férfiági leszármazásról van szó, ebből a szempontból az Árpádok kihaltak legkésőbb III. Andrással. Női ágakon viszont túlélt és máig fennmaradt a honfoglaló, államot alapító, majd a Magyar Királyságot felvirágoztató magyar dinasztia vére – ha úgy tetszik, genetikai öröksége. II. Erzsébet és Károly herceg egyrészt a legendás Árpád, Vazul herceg és I. András királyunk később Csehországig és Aragóniáig elkalandozó ágán, másrészt Jolánta magyar származású aragóniai királyné (II. András lánya, III. Béla unokája, II. Géza dédunokája) ágán kapcsolódik a magyar uralkodókhoz. A későbbi leszármazottak körében olyan személyiségeket találunk, mint IV. (Szép) Fülöp, a francia történelem egyik legjelentősebb uralkodója, VII. Henrik, a Tudor-ház alapítója, Stuart Mária, Skócia királynője, a Hannoverből érkezett angol–német György királyok, majd Viktória királynő és utódai egészen a ma élő brit uralkodói családig.
És tény az is, hogy II. Erzsébet egyik ükanyja Rhédey Klaudia (1812–1841) grófnő volt, akit Sándor württembergi herceg vett el feleségül. Fiuk, Ferenc Teck hercege lett, s az ő lánya, Teck Mária azon brit herceghez ment feleségül, aki V. György néven az utolsó birodalmi fénykorát élő, első világháborúban győztes Nagy-Britannia királya lett. Teck Mária karaktere még a most futó A korona című filmsorozatban is felbukkan mint az ifjú Erzsébet hercegnőnek uralkodási tanácsokat adó idős, tekintélyes királyi özvegy.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Már hóekével takarítanak, mert a következő napokban a helyzet romlására számítanak.
Az izraeli miniszterelnök pénteken az ENSZ Közgyűlésen szólalt fel.
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
Papi jelmondata – „nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket” – tökéletesen tükrözi küldetését.
Vétó, szuverenitás, energia és béke. Orbán Viktor Koppenhágában látványosan fektette két vállra a háborúpárti vezetőket.
„Ha nem akarnak magyarnak maradni, akkor támogassák Von der Leyent” – közölte az orosz elnök.
