A választásra készülő Görögország kifelé kapaszkodik az évtizedes válság mély gödréből. Az ukrajnai háború hatásait ott is érzik, de lehetőségek is nyílnak az ország előtt. Összefoglalónk.
Bakodi Péter írása a Mandiner hetilapban
Beindult a választási nagyüzem Európa délkeleti csücskében. Egy héttel a törökországi voksolás után
hogy a törvényhozás összetételéről döntsenek. A két NATO-szövetséges között az utóbbi hónapokban kiélesedett a – történelmileg igencsak terhelt – viszony a vitatott tengeri határok kapcsán, ám a térség biztonsági helyzetét alapvetően befolyásoló feszültségek az előzetes várakozások ellenére nem játszottak meghatározó szerepet se a török, se a görög kampányban.
A keleti szomszédhoz hasonlóan Görögországban is tragédia árnyékolja be a választást. Február 28-án egy 57 halálos áldozatot követelő vonatbaleset rázta meg az országot, amelynek utóhatásai a mai napig érződnek. A legnagyobb ellenzéki erő, a Radikális Baloldali Koalíció – Progresszív Szövetség (Sziriza–PSZ) elnöke, a Görögországot 2015 és 2019 között vezető Alexisz Ciprasz igyekszik hivatali utódja, Kiriakosz Micotakisz és a jobboldali Új Demokrácia párt alkalmatlanságának bizonyítékaként interpretálni a tömegszerencsétlenséghez vezető mulasztásokat. A tragédiát követő hetekben napvilágra kerülő információk, miszerint a vasútfejlesztésre kapott EU-s pénzeket a vezetés nem megfelelően használta fel, elégedetlenségi hullámhoz vezettek, amelyet Kosztasz Karamanlisz közlekedésért és infrastruktúráért felelős miniszter távozása sem tudott csillapítani. A kormány támogatottságának visszaesése – amiben egy múlt év végén kirobbant lehallgatási botrány is közrejátszik – kiolvasható a közvélemény-kutató intézetek összesített adataiból.
Várhatóan sem a 36 százalék körül álló Új Demokrácia, sem a 29 százalékon mért Sziriza
Az újonnan életbe lépő – a Sziriza-kormány által bevezetett – arányosabb választási rendszer megszünteti a hagyományosan a győztes pártnak fenntartott bónuszmandátumokat, ami gyakorlatilag ellehetetleníti az egypárti kormány létrehozását. Így a parlamentbe bejutó pártok vagy koalíciós tárgyalásokba kezdenek – amire az előzetes nyilatkozataik alapján kicsi az esély –, vagy júliusban új választást tartanak.
Az viszont már megint új szabályok mentén zajlana, ugyanis a mostani kormány visszavezette a bónuszmandátumokat: a győztesnek 25 és 40 százalék közötti eredmény esetén húsz extra hely jár, 40 százalék felett pedig ötven a háromszáz tagú parlamentben. A gyakran változó szabályozás hátterében az áll, hogy az alkotmány értelmében egyszerű többséggel is módosítható a választási rendszer, azzal a kikötéssel, hogy a benne foglaltak csak az esedékes voksolás után lépnek életbe, így az aktuális kormány az újraválasztását nem tudja befolyásolni ezáltal.
A felfokozott hangulatban feszültséget szülhet az alkotmánybíróság május eleji döntése is, mely a parlament által elfogadott jogszabály-módosítások jóváhagyásával ellehetetlenítette a szélsőjobboldali Arany Hajnal egykori szóvivője, Iliasz Kaszidiarisz által alapított Nemzeti Párt – Görögök indulását. Kaszidiarisz egyébként tizenhárom éves börtönbüntetését tölti az Arany Hajnalban viselt tisztségével összefüggésben elkövetett bűncselekmények miatt.
A Görögországot 1974-ig vezető junta megszűnése óta ez az első alkalom, hogy megtiltják egy párt részvételét a választáson. A felmérések szerint az eltiltott formációnak valós esélye lett volna elérni a 3 százalékos parlamenti küszöböt. Az új helyzetben a radikális jobboldali szavazók vélhetőleg az országot különösen erősen sújtó migrációs válsággal szemben határozott politikát hirdető Görög Megoldás mellett teszik majd le a voksukat. A törvényhozásban tíz képviselővel jelen lévő erő így sem számíthat földcsuszamlásszerű eredményre – az alkotmánybírósági döntés előtt 4 százalékra mérték –, a migráció kérdése ugyanis az utóbbi években a görög belpolitikában is hátrébb szorult a kormány intézkedéseinek köszönhetően.
A Görög Megoldáson és a két nagy párton kívül még három – egyaránt baloldali – formáció mandátumszerzése várható. A görög baloldal történelmileg meghatározó ereje a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok), ám az utóbbi évtizedben a Sziriza térnyerésével háttérbe szorult, jelenleg 11 százalékon áll. A törvényhozásban fél évszázada jelen lévő Görög Kommunista Párt a szokásos eredményre számíthat, 7 százalékra mérik. Az európai napirendet hosszú időn át meghatározó görög gazdasági válság ikonikus pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz által alapított Európai Realista Engedetlen Front (MERA25) 4 százaléknyi voksra számíthat.
Apropó, válság: a görög gazdasággal kapcsolatos nemzetközi érdeklődés az utóbbi években visszaesett, de tény, hogy
Úgy tűnik, hogy a továbbra is óriási hitelállomány hatékony kezelésével sikerül kilábalni az adósságválságból. A múlt évet már 275 millió eurós többlettel zárta a központi költségvetés. Az adósság mértéke azonban még mindig meghaladja a bruttó hazai össztermék 170 százalékát úgy, hogy tavaly sikerült 20 százalékpontot faragni a gazdasági növekedésnek is köszönhetően. A piaci elemzők arra számítanak, hogy a nagy hitelminősítők ez év folyamán visszahelyezik Görögországot a befektetésre ajánlott országok kategóriájába.
A miniszterelnök 2019-ben azzal az ígérettel jutott hatalomra, hogy tíz év után végre kivezeti hazáját a válságból, és gyümölcsöző gazdaságot épít. A folyamat el is indult, így a kormányfő jogosan bízhat abban, hogy a vezetése alatt elért eredményeket sikerül szavazatokra váltania. A kormánypárt kampányígéretei között szerepel, hogy a helyi viszonyokhoz képest alacsony szinten, 11 százalékon álló munkanélküliséget tovább csökkentik. Az új cél 8 százalék, ami a 2008-as gazdasági világválságot megelőző időszakra volt jellemző.
Az energiaszektor terén is jelentős vállalásokat tett a Micotakisz-kormány:
Ez nem tűnik elérhetetlennek, ugyanis az eltelt négy évben sikerült 23-ról 38 százalékra emelni a megújuló energia arányát, és tavaly októberben volt egy rövid időszak, amikor a hazai kereslet egészét az impozáns összteljesítményű görög szélerőmű- és napelemtelepek termeléséből fedezték.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a görögök száműznék a szénhidrogén-alapú energiaforrásokat, sőt. Ha felhasználni egyre kevesebbet terveznek is, a kereskedéstől nem zárkóznak el. Az ukrajnai háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt igencsak felértékelődött a cseppfolyósított földgáz fogadására képes görög infrastruktúra geopolitikai szerepe. A hálózat további fejlesztése már rövid távon is prioritást élvez. Kiriakosz Micotakisz ősszel arról beszélt, hogy egy-két éven belül képesek lehetnek több lng-terminált is felhúzni.
Az előrejelzések szerint erre van is esély, hiszen 2025-re a négyszeresére nőhet a gázexport. Az északkeleti szomszéd, Bulgária is a Görögországból érkező importtal igyekszik kiváltani az orosz gázt.
Az athéni kormány jobbára az euroatlanti fősodorral mozog az ukrajnai háború kérdésében, ám az ortodox testvériség szálait nem vágta el Moszkvával. Görög üzletemberek vagyonokat keresnek az orosz kőolajon, amelyet a Fekete-tengerről érkező orosz tankerhajókból a sajátjaikba töltenek nemzetközi vizeken, majd továbbszállítják a világ egyes részeire. A görög partok mentén végrehajtott műveletek nem illegálisak, és a politikai elit, jobb- és baloldal egyaránt szemet huny a szankciós politika alapelveivel szembemenő gyakorlat felett. Ezen a közelgő választás sem fog változtatni, végkimeneteltől függetlenül.
Nyitóképen: Napfelkelte a Szunion-foknál. Fotó: Shutterstock
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Az AEK Athén edzője szerint a válogatott csatár még nem érte el pályafutása csúcsát.
Ez ez a polgári Magyarország.
Nagyon gyanús dolgokat művelhetett a Facebook a választási kampány ideje alatt.
Az önkormányzat szerint húsz megbetegedettről és több száz kontaktszemélyről lehet szó.
Sokan azonban már kongatják a vészharangot Európában.
