Progresszívok, figyelem! Ugye nem felejtettétek el, hogy Ferenc pápa szerint Nyugaton „ideológiai gyarmatosítás” zajlik?!

Alig másfél év után lép ismét magyar földre Péter utóda, a közelmúltban pontifikátusának tizedik évfordulóját ünneplő Ferenc pápa. A Nemzetközi eucharisztikus kongresszus zárómiséjét követően ezúttal országlátogatásra érkezik hozzánk, s bár kora és egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy Budapesten kívüli helyszínekre is ellátogasson, jelenléte az egész nemzetnek szóló üzenet.

A pápalátogatás előtti hetekben persze megindult a tematizációs kampány: elsősorban az egyházhoz tartozó progresszív vonal vétette észre magát, s bár idehaza számszaki értelemben még erős kisebbségben van, hangját előszeretettel erősíti fel a liberális sajtó, ezért a közéleti vitákban felül van reprezentálva. Máris tudni vélték, hogy a látogatás nem az állami vezetőknek, hanem a népnek szól, hogy gyógyítani érkezik hozzánk, és hogy az „ő pápájuk” mond majd beszédet Budapest-szerte. Hangzatos kijelentéseikre legfeljebb azok kaphatták fel a fejüket, akik nem jártasak az egyház dolgaiban, lévén, hogy a mindenkori pápa útjai természetüknél és küldetésüknél fogva soha nem az állami vezetőknek szólnak, nem véletlenül hívják e látogatásokat apostoli útnak, a pápa pedig nem az enyém vagy a tiéd, hanem mindannyiunké. Az sem véletlen, hogy az egyház a katolikus, tehát az egyetemes jelzőt bírja. Persze magára valamit is adó katolikus tisztában van mindezzel.

A magam részéről Varga László kaposvári megyés püspök szándékához csatlakozok teljes szívvel. Laci atya még húsvét előtt beszélt arról, azt reméli és azért imádkozik, hogy a pápalátogatást senki ne sajátíthassa ki a saját céljaira, és a szentatya szavait ne magyarázza félre a saját elképzelései szerint. Némi aggodalomra ad okot, hogy mindez már a látogatás előtt elkezdődött, de legyünk azért derűsek és reménykedők!

Az egyházat kívülről és belülről kritizálók egy részének egyaránt az a (deklarált vagy elhallgatott) célja, hogy a kor elvárásainak megfelelő, vagány, haladó és mindenekelőtt nagyon laza szervezet jöjjön létre, amely nem képes már kontrollálni önmagát (a zavarosban pedig könnyű halászni), de legfőképp megtagadja (divatos kifejezéssel ezt úgy leplezik: újragondolja) saját tanítását. Márpedig a saját tanítása nem más, mint Jézus tanítása, ami örök érvényű, és nem lehet divatos korszellemnek, ideológiai nyomásnak megfelelően hajlítgatni. Erre maga Ferenc pápa is több alkalommal utalt, amikor (progresszívok, figyelem!) arra hívta fel a figyelmünket, hogy a nyugati civilizációban „ideológiai gyarmatosítás” zajlik, az egyház ugyanakkor nem teheti meg, hogy ennek alávetve magát, megváltoztassa azt, amit Jézus tanított, s amit így ő maga is képvisel a világban. Persze haladó testvéreinknek éppen ez nem tetszik, s ezért az egyik utolsó bástyát támadják olyan gyönyörű kifejezések kilúgozásával és hangoztatásával, mint a szeretet, az elfogadás és az irgalom. Ám ezekről sok esetben a jelek szerint ők tudnak a legkevesebbet.

Ferenc pápa már rég megígérte, hogy újra ellátogat hozzánk. Megérintette itt valami olyan dolog, amit eddigi negyven utazása során csak ritkán tapasztalt meg. Erről ő maga beszélt, apostoli útjának célját találgatni tehát merőben felesleges időtöltés. Azért jön, hogy tanúságot tegyen, bátorítson és tanítson, amint tette ezt az eucharisztikus kongresszus lezárásakor, a statio orbis misén és azt követően elmondott beszéde során. Mi pedig ismét kíváncsian várjuk és szeretettel fogadjuk őt. Isten hozta Magyarországon, szentatya! 

Fotó: MTI/ EPA-ANSA/ Angelo Carconi