Alig másfél év után ismét Magyarországra érkezik Ferenc pápa, aki ezúttal apostoli úton keresi fel hazánkat. A szentatyát megragadta mindaz, amit Csíksomlyón és Budapesten tapasztalt, most az értékeinkre kívánja felhívni a világ figyelmét, és buzdítani akar. Összefoglalónk!
Szilvay Gergely és Vágvölgyi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Egy hónappal tervezett magyarországi látogatása előtt kórházba került Ferenc pápa, aki egyébként is gyakran kényszerül kerekesszékbe, így egy rövid ideig mindenki azért aggódott, hogy ne legyen komoly baja, és nehogy lemondani kényszerüljön április végi magyarországi látogatását. A 86 éves egyházfőt a Vatikántól nem messze lévő Gemelli-klinikára szállították, ahol 2021-ben vastagbélszűkület miatt műtötték. Ferenc pápa állítólag légzési nehézségekre panaszkodott. A Vatikán közlése szerint esedékes volt ugyan egy kontrollvizsgálat, de arra vélhetőleg nem számítottak, hogy a szentatyát bent tartják orvosai, az aznapi programjait lemondták. A hivatalos közlés szerint hörgőgyulladás miatt kapott antibiotikumos kezelést, ám ekkor sem feledkezett meg hivatásáról, és a gyermekonkológiára átlátogatva megkeresztelt egy gyereket. Az olasz sajtó és a Mandiner forrásai szerint a pápa valójában a szívére panaszkodott.
Akármi történt is, a magyarországi látogatás nem marad el: már a kórházból való távozásakor, az autóba beszállva megerősítette az újságíróknak, hogy budapesti útjához ragaszkodik. Ferenc pápa másfél éven belül másodszor látogat el hazánkba – ami nagy szó önmagában is, hát még annak fényében, hogy korábban a magyar balliberális média attól zengett, hogy a szentatya fasírtban van Orbán Viktorékkal, ezért nem látogat ide – amikor pedig mégis eljött a Nemzetközi eucharisztikus kongresszus záró szentmiséjére, akkor itt-tartózkodásának rövidségét magyarázták (félre) politikai okokkal.
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a National Catholic Register című amerikai lapnak adott interjújában megemlítette: a pápa maga mondta, hogy vissza szeretne térni hazánkba, és ebben valószínűleg nem kis szerepe volt a buzgó tömegnek, amely az eucharisztikus kongresszuson fogadta őt. Emellett forrásaink szerint mióta személyesen találkozott Novák Katalinnal és Orbán Viktorral, sokkal jobb a véleménye a magyar kormányról – korábban ugyanis a La Repubblica című baloldali lap volt a fő tájékozódási pontja. Emellett rádöbbent, hogy a magyarok tisztelik Szent Péter utódát mint az egyházi egység zálogát is, és Magyarországon látványos ellentüntetések sincsenek vele és hivatalával szemben. Magyarán meglepte a meleg fogadtatás.
A pápaság történetében az apostoli utak gyakorlata Szent VI. Pállal (1963–1978) kezdődött. A II. vatikáni zsinat előtt egy pápa sem hagyta el Európát, de Rómán – pláne Itálián – kívülre is ritkán utaztak az egyházfők. VI. Pál 1809 óta az első volt, aki elhagyta Itáliát, és a legelső, aki meglátogatta a Szentföldet, Amerikát, Ázsiát, Óceániát és Afrikát. Itálián belül 15, azon kívül 9 utat tett, felkeresve 20 országot.
A legtöbbet utazó pápa egyértelműen Szent II. János Pál volt: 146 látogatást tett Olaszországon belül, és 104 külföldi útja során többet utazott, mint összes elődje együttvéve, 146 országot keresve fel. Hazájába, Lengyelországba kilencszer látogatott el, Franciaországba nyolcszor, az Egyesült Államokba hétszer; Mexikóba és Spanyolországba ötször; Brazíliába, Portugáliába és Svájcba négyszer; 11 országba háromszor, 20 országba – köztük 1991-ben és 1996-ban hazánkba – kétszer, és 90 országba egyszer.
Utóda, XVI. Benedek 30 utat tett Olaszországban és 25-öt Olaszországon kívül, 24 országot látogatva meg. Míg két elődje általában több országot is felkeresett egy út alkalmával, XVI. Benedek külföldi útjainak többsége egy országba vezetett. Németországba és Spanyolországba háromszor, mindenhová máshová egyszer ment el.
Ferenc pápa eddig Olaszországon belül 29, külföldön 40 alkalommal járt, így 59 országba jutott el, s hazánkba érkezésével együtt egyelőre 4 utat tervez 2024-ig. Érdekesség, hogy Ferenc pápa eddig mindenhová csak egyszer látogatott el, kivéve Kubát és Görögországot. Hazánk lesz a harmadik ország, ahová egynél többször utazik el, s a klubhoz a tervek szerint csatlakozik Franciaország és Portugália is. Igaz, a franciáknál, pontosabban Strasbourgban – akárcsak nálunk – négy órát töltött 2014-ben. Kubában pedig a második látogatás 2016. február 12-én annyi volt, hogy a havannai nemzetközi repülőtéren találkozott Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével, és aláírtak egy harmincpontos deklarációt.
De vajon miért látogat Ferenc pápa másodszor is hazánkba, miért ez a kitüntetett szerep? A politikai baloldalon, sőt egyes egyházi személyek részéről is eddig az a jobboldalnak szánt figyelmeztetés hangzott el, hogy a pápa nem azért jön, hogy megdicsérjen minket, hanem éppenhogy aggodalomból. Noha a kabinet nem kommunikált olyasmit, hogy a kormányzati eredmények vagy filozófia lenne a látogatás oka, azaz a baloldal ez ügyben árnyékbokszol.
Szerepet játszhat Ferenc pápa megfontolásai között például az, amit előző magyar útja után sokan mondtak: meglepte őt a magyar hívek pápaság iránti tisztelete, hogy mennyien elmentek a miséjére, s hogy nem voltak egyházellenes tüntetések. Mindez olyasmi, amit Európában máshol már aligha tapasztal, csak Európán kívül – leginkább Dél-Amerikában. Ez akkor is fontos, ha amúgy a pápának egyébként reális képe van a magyar egyház helyzetéről, és tudja, hogy itt is kisebbségben vannak a templomba járó hívek.
S habár a pápalátogatások elsődleges célja mindig pasztorális, azért a politikáról sem feledkezhetünk el. A pápa talán valóban távolságtartó volt a magyar kormánnyal szemben a 2015 utáni migrációs politikája miatt, de Ferenc tudatában volt annak is, hogy a migráció nem spontán jelenség, és olyasfajta szervezett bűnözés kapcsolódik hozzá, mint az embercsempészet. Emellett az ukrajnai menekültek erőn felüli magyar megsegítése ténylegesen eloszlathatta a kételyeit. Közös pont még a magyar családpolitika, illetve a békepárti álláspont az ukrajnai háborúval kapcsolatban („semlegessége” miatt Ukrajna többször kritizálta a szentatyát annak ellenére, hogy ő számtalanszor követelte a harci cselekmények azonnali leállítását).
Egyes hírek szerint Ferenc pápa rekatolizációs programba kíván kezdeni, amelyben központi szerepet szán a keresztény családoknak és közösségeknek. A magyar közéleti tematika családra vonatkozó szelete pedig ebbe jól illeszkedne – márpedig ha családokra akar építeni, egyre kevésbé támaszkodhat a nyugati egyházakra, amelyek (élükön a németekkel) lassan a legkülönfélébb formációkat is hajlandók családnak látni, míg Közép-Európa egyházai nem vágták sutba kétezer év tanítását, továbbra is annak talaján állnak. Nem véletlenül utalt egyébként az argentin pápa a közelmúltban számos alkalommal arra, hogy Európát „ideológiai gyarmatosítás” fenyegeti, a kontinens legnagyobb politikai közösségének, az Európai Uniónak pedig vissza kell térnie a (kereszténydemokrata-keresztényszociális) alapító atyák álmához. Mindazonáltal akármilyen megfontolások állnak is az út mögött, tudnunk kell, hogy annak ötlete viszonylag spontán, az eucharisztikus kongresszuson szerzett élményei hatására született meg Ferenc pápában 2021 szeptemberében, hiszen rögtön utána jelezte visszatérési szándékát.
***
Nyitóképen: Ferenc pápa Budapesten 2021-ben. Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
Reagált a vádakra a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője.
Tarr Zoltán aspiránsa a Pride-ról így nyilatkozott: „Ilyen alapon az úrnapi körmenetet is be lehet tiltani”.
Ez ellen mindig tiltakoztam és most is tiltakozom, mert nem történt így.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
Fontos, hogy meghalljuk azok hangját is, akik eltávolodtak az egyháztól, vagy kritikusak velünk szemben.
Hegedűs Zsolt a miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy édesapja tanácsát követve igyekszik minden nehézség esetén feltenni magának a kérdést: mit mondana és mit tenne Jézus? Gaál Csaba írása.
Június 11. és július 19. között a labdarúgó-világbajnokság lázában él a Föld nevű bolygó. Íme, a történelmi torna mandineres foci-vb erősorrendje.
