Végigértés

Van egy kedvenc kifejezésem az oroszban, amelynek európai integrációjával hónapok óta szenvedek. Pedig nem bonyolult: do konca ponyimaty, tükörfordításban körülbelül azt jelenti, valamit végigérteni. Végigérteni pedig annyit tesz, mint érteni egy folyamatról, jelenségről, hogy pontosan micsoda, honnan jön, és milyen úton hova tart. Mégis körbeírni tudjuk csak: átlátni, mélyen érteni, egészében felfogni valamit. Úgyhogy én maradnék a tükörfordításnál: végigérteni.

Mióta az ország politika iránt érdeklődő része ráeszmélt, hogy Budapest és Brüsszel között valami nagyon nincs rendben, a végigértés jelentősége szintet ugrott. Ahhoz, hogy az ország európai értelemben versenyképes fejlődése folytatódhasson, hogy a minket a vágyott Pax Europaeától elválasztó jégtáblába képesek legyünk belevágni a kiegyezés rögös útját, nem elég részben megérteni a gubancot.

Ha az egész Brüsszel–Budapest­ vitát pusztán hatalompolitikai, netán geopolitikai fénytörésben vizsgáljuk, Lengyelország helyzete megmagyarázhatatlan: egy olyan eljárás, amely az orosz energia legnagyobb európai ellenségét, Ukrajna legvérmesebb támogatóját sújtja, nem lehet vegytisztán geopolitikai – ha az lenne, Lengyelország már dúskálna a brüsszeli pénzben. De legkésőbb az Erasmus-ügy rámutatott: a pusztán szakpolitikai megközelítés sem üdvözít.