Minden civilizációban próféták, nomádok, hősök és művészek generációi követik egymást. Ez a négy fordulat alkotja a növekedés, az érlelődés, a káosz és az újjászületés történelmi ritmusát. Amerika 2025 körül léphet következő ciklusába – jósolta az 1990-es évek egyik legnagyobb hatású könyve, s az elmélet azóta csak izgalmasabb lett.
„Az erős férfiak jólétet hoznak, a jólét gyenge férfiakat teremt, a gyenge férfiak nehéz időket hoznak, a nehéz idők erős férfiakat teremtenek.” Konzervatív körökben ismert és kedvelt az erre a mondatra épülő, az ókori Európa híres civilizációinak felemelkedését és bukását bemutató festményekkel illusztrált internetes mém. A történelmi ciklusoknak ez a megkapó elmélete egy 1996-os amerikai botránykönyv, a The Fourth Turning (a negyedik fordulat) téziseire épül. Mit tudhatunk erről a korszakos munkáról, és lehet-e időszerűsége a 2020-as években?
A kötet alapja William Strauss drámaíró és Neil Howe demográfus közös invenciója, a generációs elmélet. A szokatlan páros szerint a civilizációk története ciklusokra oszlik, amelyek mindig ugyanazt a mintázatot követik. Minden ciklus egy generációt tesz ki, s az egyes generációkon belül négy korszak követi egymást: a próféták, a nomádok, a hősök és a művészek ideje. Mindannyian számíthatunk tehát arra, hogy életünk során megtapasztaljuk az egyes fordulókat. Az első időszak a magabiztos építkezésé, amikor a régi elsöprése után új rend születik. Ezután a spirituális kibontakozás, a lázadás következik a már kialakult rend ellen. Ezt az individualizmus megerősödése, a nyugtalanság, majd az intézményrendszer felbomlása követi. Végül – ez a negyedik fordulat – elérkezünk a válsághoz, ami a történelem következő korszakának kapuja. A négy fordulat együttesen alkotja a növekedés, az érlelődés, az entrópia és az újjászületés történelmi ritmusát.
Vannak a fontos dolgok (XIV. Leo pápává választása), a fontosnak hitt dolgok (Gyurcsány váratlan visszavonulása) és a lényegtelenek (Magyar Péter).
Ami kívülről nézve egy kezelhető geopolitikai súrlódásnak tűnik, valójában egy eszkalációs részecskegyorsító.
A 103 éves Margot Friedländer a náci haláltáborok egyik utolsó túlélője volt.
XIV. Leó megjegyezte, sokan Jézust kizárólag „karizmatikus vezetőként vagy szuperemberként” tartják számon még a megkereszteltek között is, ami tényleges ateizmusnak felel meg.
Milyen nevekből hányat viseltek a pápák? Mióta vesznek fel pápai nevet, és ki használta utoljára a saját nevét? És mik a problémák a számozásukkal? Papalógiai cikkünk.
A katolikus egyház „tartalomgyártója” nem e világból való. Ez a mi nagy szerencsénk. Ha nem így lenne, tényleg hagyhatnánk a fenébe az egészet. Győrffy Ákos írása.
Közismert baloldali jogászok ismét az Alaptörvényt kritizálták.
A Nobel-díj elnyerése sem kizárt, a mesterségesintelligencia-alapú szoftver mindent megváltoztathat.
