A modern ember mozgástere azért korlátozott, mert az igényei korlátlanok. A kapitalizmus „tinédzserlogikára” épül, amiben a határok a végtelenségig tágulnak, és mindig át is kell lépni őket. Ám az állandó kaland nem kaland. Ideje visszatérni az önkorlátozáshoz, aminek példája az ókori Athén – állítja egy görög politikatudós.
Napjaink baloldali-globalista, kapitalizmusellenes mozgalmai egy 18. századi angol demográfus, Thomas Malthus alapvetésére építik fő üzeneteiket. Ő volt az első gondolkodó, aki könyvet írt a túlnépesedés veszélyéről, az abból következő éhínségről és az ember számára rendelkezésre álló természeti erőforrások kimerüléséről – azaz Földünk korlátairól és arról, hogy a növekedés miért nem tarthat örökké. Malthus híres elmélete szerint „míg az élelmiszer-termelés legfeljebb számtani sorozat szerint tud növekedni (tehát például 1, 2, 3, 4, 5, …), addig a népesség mértani sorozat szerint nő (1, 2, 4, 8, 16, …)”. A nyomor tehát matematikailag elkerülhetetlen, ezért a természet háborúk és járványok „segítségével” gondoskodik a korrekcióról. A posztmodern baloldal ma többek között Malthusra hivatkozva érvel a születésszabályozás mellett és a gyermekvállalás ellen.
Jorgosz Kallisz görög közgazdász egy általa csak „politikai ökológiának” hívott, a politika természeti korlátait vizsgáló szakterület képviselője. Tőrőlmetszett baloldali, akinek meggyőződése, hogy a szívéhez közel álló mozgalmak rosszul választották meg a múzsájukat, s már kétszáz éve hibás kiindulópontból vezetik le ideológiáikat. Szerinte ez az oka, hogy képtelenek megfelelő értelmezési keretet és válaszokat találni korunk kihívásaira.
Gomba módra szaporodnak a „nem helyek”, az identitás nélküli otthonok és közösségi terek. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális krízis – írta a jelenségről egy amerikai regényíró már több mint harminc évvel ezelőtt.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A Meta újabb különös bírósági ügybe keveredett: egy teljesen ártatlan névrokon ügyvéd hónapokon át harcolt azért, hogy visszakapja fiókját.
Ifjabb Lomonici Zoltán rávilágított: „főként online térre támaszkodó jelölő szervezetek mozgástere szűkül, míg azok a pártok és jelöltek, amelyek eddig is hagyományos kampányeszközökre építettek, várhatóan kevésbé érzik meg a változást.
A legesélyesebb forgatókönyv egy amerikai befektetői konzorcium létrejötte, amely többségi tulajdonosként venné át a TikTok amerikai ágát, miközben a ByteDance kisebbségi részesedést tartana meg.
Egy nemi erőszak ügyében nemrég felmentett szír fiatal 100 eurót hagyott „jóindulatból” áldozata védőjénél.
Elmondta erről a véleményét.
