Kiborult a Politico, mert Orbán szerint Magyarország jobb, mint Románia
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
Geopolitikai versengés, gazdasági és politikai hatalomért folyó küzdelem – Kína az utóbbi években stabil és befolyásos pozíciót épített ki, ám ma egyre több jelét mutatja a sérülékenységnek.
Czeczeli Vivien írása a Mandiner hetilapban.
A kínai gazdaság utóbbi évtizedekben elért impozáns, átlagosan évi 8 százalékot meghaladó növekedését ennél jóval nagyobb mértékben emelkedő adósságráta kíséri. Az ország a kettős adósságválság veszélyével küszködik, mely egyfelől a fejlődő országoknak nyújtott, kockázatosnak számító hitelek bedőlését, másfelől a hazai, szintén adósságokra épített ingatlanszektor összeomlásának rémképét vetíti előre. A folyamat felgyorsulása az évtized végére meghiúsíthatja az erőfeszítést, hogy Kína magas jövedelmű gazdasággá váljon. A Világbank arra figyelmeztet, hogy e bizonytalan alapokra épülő rendszer a legrosszabb forgatókönyv esetén az 1980-as évek eseményeihez hasonló fizetésképtelenségi sorozatot indíthat el a fejlődő országok körében. Pekingnek emellett a belső elégedetlenségi hullámmal is meg kell küzdenie.
Hszi Csin-ping államfő 2013-ban indította el az Egy övezet, egy út kezdeményezést. Ennek keretében Kína 3000 milliárd dollár értékben fektetett be fejlődő országokban, kiépítve ezzel egy sajátos ellátásilánc-modellt. Emellett számos, elsősorban infrastrukturális projektet finanszírozott, ezek száma napjainkra meghaladta a 13 ezret. Kína a világ legnagyobb – a Nemzetközi Valutaalapot is túlszárnyaló – kétoldali hitelezőjévé vált, a globális bruttó össztermék 6 százalékának megfelelő értékű kölcsönt folyósított. Az ország egyértelműen a Nyugat alternatívájaként jelent meg, bőkezűen finanszírozva meglehetősen kockázatos projekteket a világ fejlődő országaiban.