Geopolitikai versengés, gazdasági és politikai hatalomért folyó küzdelem – Kína az utóbbi években stabil és befolyásos pozíciót épített ki, ám ma egyre több jelét mutatja a sérülékenységnek.
Czeczeli Vivien írása a Mandiner hetilapban.
A kínai gazdaság utóbbi évtizedekben elért impozáns, átlagosan évi 8 százalékot meghaladó növekedését ennél jóval nagyobb mértékben emelkedő adósságráta kíséri. Az ország a kettős adósságválság veszélyével küszködik, mely egyfelől a fejlődő országoknak nyújtott, kockázatosnak számító hitelek bedőlését, másfelől a hazai, szintén adósságokra épített ingatlanszektor összeomlásának rémképét vetíti előre. A folyamat felgyorsulása az évtized végére meghiúsíthatja az erőfeszítést, hogy Kína magas jövedelmű gazdasággá váljon. A Világbank arra figyelmeztet, hogy e bizonytalan alapokra épülő rendszer a legrosszabb forgatókönyv esetén az 1980-as évek eseményeihez hasonló fizetésképtelenségi sorozatot indíthat el a fejlődő országok körében. Pekingnek emellett a belső elégedetlenségi hullámmal is meg kell küzdenie.
Hszi Csin-ping államfő 2013-ban indította el az Egy övezet, egy út kezdeményezést. Ennek keretében Kína 3000 milliárd dollár értékben fektetett be fejlődő országokban, kiépítve ezzel egy sajátos ellátásilánc-modellt. Emellett számos, elsősorban infrastrukturális projektet finanszírozott, ezek száma napjainkra meghaladta a 13 ezret. Kína a világ legnagyobb – a Nemzetközi Valutaalapot is túlszárnyaló – kétoldali hitelezőjévé vált, a globális bruttó össztermék 6 százalékának megfelelő értékű kölcsönt folyósított. Az ország egyértelműen a Nyugat alternatívájaként jelent meg, bőkezűen finanszírozva meglehetősen kockázatos projekteket a világ fejlődő országaiban.
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Európa történetének legsúlyosabb gazdasági válsága érkezhet.
Ezt a békát kénytelenek voltak lenyelni.
A Századvég Konjunktúrakutató újabb felmérést publikált.
Krasznahorkai László szerint már csak az áprilisi választásban lehet reménykedni.
A legnagyobb áldozatot Ukrajna és az ott élők hozzák, de a gazdasági hatásoktól az egész kontinens szenved. Magyarországon is forintosíthatók a négy éve tartó háború következményei.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
A héten már próbált e mellett érvelni, de akkor se nagyon ment neki.
Csak a 2018-as és a 2024-es voksolásokat megelőző felmérések érhetők el a közvéleménykutató archívumában.
