Háború, energiaválság, migráció. E három tényező határozza meg leginkább Európa és benne Magyarország életét. Az őszi politikai évad legfontosabb kérdése az lesz, hogyan tudunk megküzdeni e kihívásokkal, hogy helyettük a címben szereplő hármas jellemezze az országot.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Legyen béke, szabadság és egyetértés! – e jelmondattal tartják szeptember 10-én a Polgári Magyarországért Alapítvány közel két évtizedes hagyománnyal bíró rendezvényét, a Kötcsei találkozót. A sokszor piknikként emlegetett, a kormánypárti politikusok és a jobboldal prominens személyiségeinek részvételével tartott esemény nyár végi időpontja miatt az új politikai évad megnyitójának szimbolikus szerepét tölti be.
A találkozón elsősorban a Magyarország életét a közeljövőben meghatározó témákról lesz szó, így főleg azok a dolgok kerülnek a fókuszba, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnöki beiktatásán, majd bővebben a hagyományosan politikai iránytűként jellemzett tusványosi beszédében érintett. A rendezvény – az 1848-as forradalom tizenkét pontjából származó – jelmondata jól meghatározza Magyarország jelenlegi legfontosabb céljait.
A közéletünket alakító legfontosabb események túlnyomórészt a határainkon túl történnek, az európai energiaválság és az orosz–ukrán háború a magyarok jövőjére is hatással van. A kormány a háború kezdetétől következetesen békepárti álláspontot hangoztat minden színtéren. A hasonló kérdésekben eddig egységes álláspontot képviselő V4-országok között ezúttal nincs meg az egység. Emiatt némi feszültség is kialakult köztünk és történelmi szövetségeseink, a lengyelek között, ám Mateusz Morawiecki lengyel államfő minapi bejelentése – miszerint országa visszatér mind a kétoldalú, mind a V4-es együttműködéshez – fordulatot jelent. Szövetségesekre pedig szükségünk is lesz, hiszen az Európai Unió vezetése és a nyugat-európai államok nagy része nem egyértelműen elkötelezett a béke mellett.