Egyedülálló a magyar diákhitel rendszere – mondja Rákossy Balázs, a Diákhitel Központ újonnan kinevezett vezérigazgatója. Hangsúlyozza, a diákhitel rendszere egyszerre eszköze a felsőoktatási, az ifjúsági és a családpolitikának.
Takátcs Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban
***
Ön szerint mi a több mint húszéves honi hagyománnyal bíró diákhitelezés legfontosabb szerepe?
A magyar felsőoktatásban jelentős változtatások történtek az utóbbi években. Az alapítványi átalakítással nagyobb összeg áll az egyetemek rendelkezésére, ami a versenyképesség lehetőségét kínálja a magyar felsaőoktatásnak. Ennek alapja a tizenkét éve tartó gazdasági fejlődés, amelyet a válságok sem tudtak lelassítani.
A 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése után kialakított gazdasági modell jó alapot ad arra, hogy az előttünk álló, háborús konfliktus okozta hatásokat is orvosolni tudjuk. A tapasztalható nehézségek ellenére fontos, hogy a felsőoktatás megkapja azokat a forrásokat, amelyek szükségesek: a diákhitel ennek egyik pillére.
A Diákhitel Központot az első polgári kormány hozta létre, huszonegy éve járul hozzá a magyar felsőoktatás sikeréhez. Kutatásainkból tudjuk, hogy azon diákhitelt felvevő hallgatók, akik elvégezték az egyetemet, olyan munkahelyekre és pozíciókba kerülnek, amelyek kellő fedezetet biztosítanak a hitelek visszafizetésére: ez átlagosan hat év alatt sikerül. A diákhiteleket inkább támogatásnak tekintjük, mint hitelterméknek, hiszen a szabad felhasználású hitelek esetében rendkívül kedvezményes kamatot számítunk fel, se hitelbírálat, se kezes, se fedezet nem szükséges a felvételükhöz, csupán a hallgatói jogviszonyt kell igazolni. A Diákhitel2 pedig kamatmentes.
Korábban a fiatalok túlnyomó többségben elutasították a hitelt. Hogyan vélekednek róla a most végző gimnazisták?
Felméréseink azt mutatják, hogy a diákok egyre pozitívabban állnak a hitelekhez, amiben nagy szerepe van a pénzügyi tudatosságra nevelő és ösztönző programoknak.
Egyre többen gondolják, hogy a diákhitelek értékes pályakezdési támogatások. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy minél átláthatóbbak és érthetőbbek legyenek a hitelkonstrukciók. A jó megítélést az is támogatja, hogy alacsony a bedőlt hiteleink aránya: mindössze egy-két százalék. Tavaly már 25-26 ezren fordultak diákhitelért.
A diákhitelek szempontjából hány embert érintett a 2018-ban bevezetett családi kedvezmény?
A diákhitel rendszere egyszerre eszköze a felsőoktatási, az ifjúsági és a családpolitikának. A hitelfelvételt követően ha egy családban megszületik a második gyermek, akkor az édesanya diákhitelének felét, a harmadik gyermek megszületése
után pedig a teljes tartozását elengedjük. A kedvezmény 2018-as bevezetése óta már közel 9500 édesanya élt a lehetőséggel. Célunk, hogy a családi kedvezményt kiterjesszük az édesapákra is.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Tarlós hangsúlyozta, a városvezetésnek a jogszabályokat betartva kellett volna költségvetést terveznie.
Az alkalmazottak diktálnak: hamar elfogy a türelem, ha alacsony a fizetés és nincs meg a kellő rugalmasság.
Van miért és van kiért kitartani. Dobsa István írása.
Csődvédelmet kért az Urban Industries, miután elmaradtak a várt állami megrendelések.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
