Misztifikáció, zavaros gondolkodás, szándékosan homályos nyelvhasználat, a fogalmakkal való tudatos visszaélés – Alan Sokal és Jean Bricmont szerint ez a modern társadalomtudomány veleje. A „népszerű ostobaságok” az egyetemisták agyát és a tudományosság jövőjét veszélyeztetik – figyelmeztettek már huszonhárom évvel ezelőtt.
1996-ban a University College London matematikusa, Alan Sokal szenvtelen tréfát eszelt ki kollégáinak bosszantására. Transgressing the Boundaries: Toward a Transformative Hermeneutics of Quantum Gravity (a határok átlépése – a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé) címmel megírta a posztmodern szociológiai esszék paródiáját. Teleszórta a kor sztárgondolkodóira való hivatkozással, s elküldte egy neves társadalomtudományi folyóiratnak. Ugye, kitalálják? A fősodornak való hízelgéssel, értelmetlen nyelvezettel, hamis állításokkal teli szöveget azonnal lehozták a lapban, s az ügyből (Sokal hoax) emlékezetes botrány kerekedett.
Sokal célja az volt, hogy rámutasson a természet- és a társadalomtudományok közötti hitelességi szakadékra, hogy mennyire egyszerű területet foglalni a bölcsészvilágban pusztán a divatos ostobaságok ismételgetésével, ami végül a tudományosság lejáratódását eredményezi. A kísérletből Jean Bricmont belga fizikus és tudományfilozófus, a Katholieke Universiteit Leuven professzorának részvételével könyv született, amely a szakértői osztállyal szembeni szkepszis alapművének számít.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
„Aktiváld a benned rejlő szupererőt.”
Honfitársa írt leleplező könyvet az ukrán elnök felemelkedéséről, tündökléséről és erkölcsi bukásáról. A Joker magyarul is megjelent, és igazán tanulságos – bőven akad benne olyasmi, ami kényelmetlenül ismerősnek tűnhet idehaza.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
Tizenéves fejjel azt hittem, hogy rejtőzik a könyvtárban valami, valami titok, amit meg kell fejtenem, aminek a végére kell járnom.
Új kötet mutatja be: egyáltalán nem volt olyan nagy titok a németek népirtó politikája, gyakorlatilag bárki, aki akart, értesülhetett az eseményekről.
Ha megvalósulnának a Tiszának tulajdonított tervek, a többszörösére nőnének a családok rezsiszámlái.
A tiszás trashceleb biztos forrásból tudja.
