Az egészséges életmód és a mértékletes élelmiszer-fogyasztás az egyik legfontosabb eszközünk lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben. Nekünk, magyaroknak különösen sürgető a feladat: 2025-re arányaiban hazánkban lehet a legtöbb elhízott gyermek és férfi az Európai Unióban, hacsak nem teszünk ellene.
Lovászy László írása a Mandiner hetilapban
Manapság népszerű-hírhedt téma a klímaharc, és nagyjából kétféle álláspont létezik. Az egyik szerint klímaadót kell kivetni az állampolgárokra és megszorításokat kell végrehajtani: üljenek kisebb autóba, ne fürödjenek mindennap, és szellőztessenek mosás helyett. Vagyis az ökológiai lábnyom mérsékléséért csökkenteni kell a fogyasztást. A másik érvelés szerint a nagy multiknak kellene többet adózniuk, és a szennyező fizet elvet kellene alkalmazni.
Nos, mindkettőnek megvan a maga gyengéje. A klímaadóval és a megszorításokkal az a baj, hogy az 1950-es évektől épített, műanyagon alapuló világ átlagfogyasztójától kérik most a milliárdosok és az uniós csúcsvezetők, hogy fogyasszon kevesebbet, s ugyanezek az emberek a klímacsúcsokra magánrepülőkkel és seregnyi asszisztenssel, tisztviselővel érkeznek. Sőt olyan is van, hogy azt mondják: ne vállalj több gyermeket, mert az rossz a földnek – pedig éppenséggel az EU-n kívüli világban nő milliárdokkal a népesség. Mindeközben a multik megadóztatása – látjuk a Ryanair provokatív példáján – keservesen nehéz dolog, hiszen egy-egy globális cég olyan pénzügyi forrásokkal rendelkezik az ügyvédek és tanácsadók megfizetésére, hogy azzal már egy közepes méretű ország sem tud versenyezni. Arról nem beszélve, hogy az EU kisebb környezetszennyező kibocsátásért felelős, mint például Kína vagy az USA.
Az elhízás és az azzal összefüggő megbetegedések ma már sokkal nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek az EU-ban, mint a dohányzás”
Akkor min lehet és tudunk változtatni, amire az átlagember is azt mondja, hogy neki is jó? Továbbmenve: mi volt a 2019–2021-es koronavírus-járvány legfontosabb aspektusa? Nos, az egészségünk. Már 2021 elején látszott, hogy az elhízás önmagában és jelentősen növeli annak veszélyét, hogy egy fertőző betegség az átlagosnál súlyosabb következményekkel járjon. Az Elhízás-világszervezet 2021-es jelentése rámutatott arra, hogy a túlsúly rizikótényező a covidszövődmények kialakulásában, és fokozza a kórházi kezelés, az intenzív ellátás és a gépi lélegeztetés szükségességének veszélyét. 2021. február végéig a járvány okozta 2,5 millió halálesetből 2,2 millió olyan országokban történt, ahol a lakosság több mint fele túlsúlyosnak minősül, beleértve hazánkat is. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország különösen előnytelen helyzetben van ezen a téren: az ötven év alatti korosztályban csaknem háromszoros az elhízottak aránya a teljes mintához képest, a nők esetében pedig megközelíti a négyszeres arányt. Az elhízottság tekintetében a magyar emberek a csehekkel, a mexikóiakkal, a britekkel és az amerikaiakkal vannak egy társaságban. Honnan is indult ez?
A magyarok a karcsúságban világelső japánokkal voltak egy szinten a naponta bevitt kalóriamennyiség tekintetében 1995-ben, a Bokros-csomag évében. 2018-ra jócskán meghíztunk a napi 3300 kilokalória bevitelével, a japánok azonban nemhogy híztak, hanem karcsúbbak lettek 2700 kilokalóriás fogyasztásukkal. Ráadásul a magyarok már a gulyáskommunizmus alatt, 1987-ben vezették a napi kalóriabevitelt 3600 kilokalóriával – ami a mostani „előkelő” amerikai értéknek felel meg. Hogy értelmezni tudjuk, mennyi az annyi: egy szelet barna kenyér, két szelet pulykasonka, egy csemegeuborka, egy natúr joghurt, egy grillezett, töltött virsli salátával, újabb három virsli sajttal töltve, 10 dekagramm vegyes saláta, két kivi, 10 deka főtt burgonya, valamint 10 deka párolt brokkoli mindössze 1000 kilokalória. Ennek nagyjából a felével eszünk többet 1960-hoz képest, ami lényegében megfelel egy negyedik fogásnak, hiszen egy isteni, krumplival sült, fűszeres tepsis csirke 500 kilokalóriának felel meg. Nálunk nagyjából ennyivel kevesebbet esznek a japánok.
És ezek után csodálkozunk, hogy miért van ennyi krónikus, 2-es típusú cukorbeteg vagy keringési rendszerrel összefüggő betegséggel küszködő magyar állampolgár. Nem beszélve az inaktivitásról: a Nemzetközi Sport- és Kulturális Szövetség (ISCA) jelentése szerint az inaktivitás, valamint az elhízás és az azzal összefüggő – például mozgásszervi – megbetegedések ma már sokkal nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek az EU-ban, mint a dohányzás, ami azt is jelenti, hogy a mozgásszegény életmód több mint ötszázezer európai ember korai halálozását okozhatja évente.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Hazánkban aggasztó a helyzet, Magyarországon folyamatosan emelkedik a cukorbetegek száma.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
