Hordozható azilum

Kéri Gáspár írása a Mandiner Útravalóban

Nádas Alexandrát számos impulzus vezette a festészet világába. Mindig is érdekelte a képgrafika, sőt úgy emlékszik a kezdetekre, hogy „inkább annak éreztem a súlyát, hogy én grafikus leszek, de valójában nem is lehet a festészetet és a grafikát különválasztani”. A Kisképzőben festő szakra járt, azonban amikor a Magyar Képzőművészeti Egyetemre készült, a grafikai gépek, köztük a litográf és rézkarcprések bűvkörébe került. „Végül próbáltam minden fontosat elsajátítani mestereim­től, amit meg akartam tanulni. A litográfia a grafikában például az egyik legfestőibb médium.” Miután kikerült az egyetemről, nem volt egyszerű műhelyhez jutni, így más eszközökhöz kellett folyamodnia. „A másik fontos tényező abban, hogy a festészet felé fordultam ekkoriban, férjem, Nagy Gábor festőművész hatása volt, akivel gyakorlatilag 2000-től közös műteremben alkotunk.” Nádas sok mindent tanult tőle a fáról, a festékekről, összességében arról, hogy mi is valójában a festészet. Munkásságára az elsők között Caspar David Friedrich szellemisége hatott, ám az igazán jelentős inspirációt az Európai Iskola, benne Ország Lili és főként Bálint Endre munkássága jelenti a mai napig. „Az alföldi festészet is hatással volt rám, de inkább talán csak színvilágában.”

Pályája indulását egy Budapest által inspirált, litográfiára készített diplomasorozat jelentette. E városi stációk után viszonylag nagyot váltott, mivel akkor jöttek a Kötődések című képek, amelyek már festményben is elindultak. Gyökeresen más, belső inspirációból születő képi világot akart ekkor már létrehozni. A Kötődések mellett a Kikötések sorozat emberi kapcsolatokról szól. „Sokat jártunk ekkor Gáborral Csongrádra, vettünk is ott egy tanyát. A Tisza, a Tiszán lévő motívumok, köztük az úszó házak is kapcsolódtak a munkáimhoz.” Ekkor jött be az alföldi festészetből merített földszínű világ. Sokat jártak Toszkánába és Provence-ba művésztelepekre. „A provence-i formavilág, az építészetük arányrendszere, amit az új épületeikben is követnek, e házformák voltak azok, amik átkerültek a képeimre.” A ház motívuma az otthon, az otthonkeresés és az otthonosság megtestesülése Nádas Alexandra képein. Goda Gábor Magányos utazás című könyvében talált egy szóösszetételt, a hordozható azilumot, amit átvett a szerzőtől. „És akkor elkezdtem egy ilyen sorozatot festeni, ami a mai napig tart, bár azóta már átcsúszott a gyermekem megszületésekor indított Anyahajó sorozatba, illetve a Hordozható kert szériába is, amik szintén a hordozható azilum részei. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy van egy test – a hajó, a ház például –, amibe beleköltözteti az ember azt, amit vinni akar magával.”

A toszkán tájak és múzeumi élmények hatására jelentek meg festészetében a reneszánsz motívumok. „Elkezdtem egy olyan játékot, hogy beépítettem a képeimbe a reneszánsz elemeket. Ebbe érkeztek később részben flamand, részben kora reneszánsz portrék, mert valahogy hiányzott nekem a képtérből a figura. Ezekből emeltem be részeket mint egyfajta szerkezet, váz vagy erkölcsi tartás a kép közepén.” Ebből született meg Profán madonnák című sorozata. A madonna szó a házból ered, ami tizenöt éve fontos alapmotívuma Nádas képeinek, a profanitás is innen származik.