Amíg az úgynevezett baloldal ezen a szellemi színvonalon van, addig nincsenek abban az erkölcsi-kulturális helyzetben, hogy ők alkossák a kánont.
A közoktatás legfőbb feladata az egységes nemzeti kultúra, tudásanyag kialakítása és megismertetése. Nem a praktikus ismereteké, mert azt a szakiskolákban, egyetemeken úgyis megtanítják.
Van ebben a kultúrában egy nagyjából közmegegyezéssel elfogadott kánon. Sok sebből vérzik (a mai napig – és valószínűleg véglegesen – orvosolhatatlan a 45 éves kommunista egyoldalúság), de azért aránylag elfogadható.
A jelenbeli (kortárs) kultúra azonban végletesen megosztott, nem tudjuk, mi lesz kanonizálva, és szinte párhuzamos közegek jönnek létre.
Ahogy a globalista liberálisok a sajtóval kapcsolatban megalkották a független/kormánypárti propagandista felosztást, ugyanezt érvényessé tették a kultúra minden szintjére. Ha egy színházigazgató, író, filmrendező, rockénekes nyíltan megvallja jobboldaliságát, egyből kiiratkozik a művelt közösségből, míg egy balosnál a világnézet inkább dicsőség, és nem érinti a „független” művészi státust.
A szenteket ugyanis itt ők kanonizálják a sajátjaik közül, míg a mieinket igyekeznek marginalizálni, de még inkább elhallgatni.
Egerszegi Krisztinát egy pillanat alatt a fél ország kitagadta, amikor – talán életében egyetlenegyszer – kinyilvánította politikai véleményét, míg a Republic énekeséről, Cipőről – akinek a sírjánál, a temetését követően, végakaratának megfelelően, a szovjet himnuszt játszották – nem emlékszem, hogy bárhol láttam volna leírva, hogy a Republic már csak a fél (negyed? tized?) országé.
Tóth Gabi mindenki által ismert esetét itt nem ismertetném.
Ellentétben velük, mi azért átpillantunk a másik oldalra is. Az index.hu elég rendesen promózta dr.Máriás könyvét és a február elején a CEU Nádor Event Centerben nyílt kiállítását, majd a mester tárlatvezetését két héttel később. Most itt sok olvasó, nagyon helyesen, azt kérdezi: ki az a dr.Máriás? Kell-e ismernünk egymás nagyjait?
Mi aránylag figyelünk – az Orbán kormánytól például tavaly Munkácsy Mihály-díjat kapott, tehát nem lehetne állítani, hogy a hatalom üldözné
–, ők viszont egyáltalán nem tartják számon a mi oldalunkon lévőket, illetve ha korábban számon tartották, akkor hirtelen kiiktatják őket, ha kiderül a hitvallásuk.
Visszatérve dr.Máriás szürreális kiállítására, ott többek között a kormányfőről is készültek nem éppen hízelgő alkotások.
A mi szempontunkból ezúttal az az érdekes, hogy milyen szép kis zsarnokság az, ahol Orbánt gúnyoló festményeket tömegek élvezhetik,
nagy felhajtást csapnak körülötte; vajon az állítólagos elnyomásban, vélemény- és egyéb diktatúrában hogyan fordulhat ez elő? De előfordulhat, és szerintem ez jó! Mindenki fejezhesse ki magát, bár kétségtelenül bosszantó, ha a puszta ízléstelenség és gonoszság ismertséget és népszerűséget hoz. Vajon hány kiváló színész veri a fejét a falba, hogy a kutya sem hallott róla, Sárosdi Lilla hol dilettáns, hol meg undorító performanszai viszont nagy publicitást kapnak.
Hány jó eszű, jól nevelt, szorgalmas és sokra hivatott diák nevét nem ismerjük, miközben Pankotai Liliét igen.
Kétségkívül biznisznek sem utolsó az ellenzékiség, dr.Máriás is kevesebb könyvet adna el és nem tolonganának a kiállításán, ha nem volna ebben egy kis forradalmi hevület. Néha azt gondolom, a balos művészek szándékosan trollkodják meg az ellenzék győzelmi esélyeit, mert lanyhulna irántuk az érdeklődés, az államtól meg így is bőven leesik az apanázs, ehhez nem kell kormányváltás, dr.Máriás is tavaly kapta a Munkácsy Mihály-díjat.
A tárlatvezetésről szóló beszámolóból egyébként az is kiderül, hogy egy szeptemberi performanszon a művész köszöntőjét úttörőnyakkendőt viselő fiatalember adta elő;
vajon ha hitlerjugendesnek öltözik, akkor is ilyen mulatságosnak találnák?
De a borzalmas elnyomást mások is kijátsszák: filmrendezők, miután milliárdos támogatást kaptak nézhetetlen filmjeikre, amikkel a velük egy húron pendülőktől nemzetközi díjakat söpörnek be, arra használják a rövid időre rájuk vetülő intenzív figyelmet, hogy belerúgjanak az országba, a kormányba. Ahelyett, hogy például egyszer ilyenkor valaki néhány szóban elmondaná, milyen elképesztő igazságtalanság és kiheverhetetlen trauma ért minket Trianonban, már csak azért is,
mert ez talán kicsit közelebb hozná a nyugatiakat ahhoz, hogy megértsenek minket.
Persze ilyesmire egyáltalán nincs igényük.
Az sem világos, hogyan fordulhat elő a szabadságjogok felfüggesztését már sikerrel abszolváló országban, hogy tízezrek mehetnek ki tüntetni;
a szónokok nevüket-arcukat vállalva a legdurvább dolgokat mondják el a miniszterelnökről, a kormányról, sőt a támogatóikról is.
Nyilvánvaló, hogy Magyarországon nincsen sem a sajtó-, sem a véleményszabadság korlátozva (egyébként nagyon helyesen!), de akkor találjanak ki valami hihetőbbet és logikusabbat.
Annyira szabad minden és mindenki, hogy az MSZP-t annak idején a bejutási küszöb környékére navigáló
Mesterházy Attila (emlékszikmég valaki e névre?) kiposztolta a közösségi oldalára, majd több újság betűhíven idézte is, hogy Balog Zoltán egy g.ci!
Ami azért szánalmas, mert ez egyáltalán nem szellemes, nem eredeti (nagyon nem), valamint végtelen ürességről és szellemi tunyaságról árulkodik, ha valakinek ennyiből áll az érvkészlete. Továbbá, és ezzel kellett volna kezdeni, ez a magyar nyelv egyik legundorítóbb, legtaszítóbb kifejezése, amit még szóban is csak egészen alsó társadalmi státuszban használnak, írásban meg még úgy sem, mert aki használná, az eséllyel nem is tud írni.
Amíg az úgynevezett baloldal ezen a szellemi színvonalon van, addig nincsenek abban az erkölcsi-kulturális helyzetben, hogy ők alkossák a kánont.
Jó lenne visszavenni tőlük ebben is a kezdeményezést. Harmincnégy éves hiányossága ez a nemzeti oldalnak.
(Nyitókép: a Godot Galéria Facebook-oldala)
Ezt is ajánljuk a témában
Mi lenne itt, ha a Megafon listázná ítélkező videókban, hogy mely meginvitált személyiségek nem adták nevüket a Békemenethez? Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
A balliberálisok nem képesek új brandeket felépíteni, és a felépítettnek hitt régi sztárokkal mondatják ki a nagy igazságokat – Friderikusznál. Mintha megállt volna az idő. Ungváry Zsolt írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Gmunden városában pedig háromemeletes molinó került ki a városháza homlokzatára, rajta két, felül meztelennek ható kiskorú lányka profiljával – akik épp egymással csókolóznak. Francesca Rivafinoli írása.
A 444 ironikus hangnemben számolt be Orbán Viktor interjújáról.
„Szokásához hűen tagad, hazudik, ordít” – állapította meg Kocsis Máté.
„Tegnap Lázár János, ma én” –fogalmazott a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Ebben az esetben is jobban járt volna, ha csendben marad.
Valahogy gondoskodni kell a hisztéria finanszírozásáról.
Kiből lehet ma férfi példakép, és milyen értékeket kellene képviselnie? Többek között erre kerestük a választ összeállításunkban.
Szabadfi Szabolcs által a Highlights of Hungary díjra jelölt könyv egyedülálló krónika. A Szőlő Jövésnek Könyve nem csupán városi dokumentum, hanem az évszázadok lenyomata.
