Vicc az egészben az, hogy a hagyományos magyar oktatásnak része volt a művészettörténet oktatás, nem is véletlenül.
„Mai hír, hogy jövőre már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet, mint önálló tárgy, és érettségizni sem lehet majd belőle. A Magyar Tudományos Akadémia közleményben tiltakozik, jogosan.
Az egész egy megmagyarázhatatlan, bődületes badarság. Közhelyszerű állítás az, hogy vizuálisan túlszaturált korban élünk. A mai fiataloknak annyi vizuális ingerrel kell megküzdeni, mint korábban szinte soha, aki ezek után a művészettörténetet feleslegesnek tartja, nem igazán tudja felmérni hol és mikor él.
Ráadásul teszi ezt egy olyan kormány, amely az európai zsidó-keresztény hagyományok büszke védelmezőjének tartja magát. A hagyományunk egy jelentős része képzőművészet, zene, építészet nem tett még rosszat élő embernek, ha megtudta mondani kicsoda Ferenczy István. Amúgy a vicc az egészben az, hogy a hagyományos magyar oktatásnak része volt a művészettörténet oktatás, nem is véletlenül. Ezért ez a lépés rombolja a magyar hagyományokat.
Csák János a miniszteri meghallgatásán azt mondta, hogy a kultúrpolitika azért is fontos, mert a kultúra GDP-t termel. Tehát, hogy nem. Vannak igenis nem pénzre váltható értékek. Tudom, hogy nem készít fel senkit a munkaerőpiacra, ha tud két mondatot a Magányos Cédrusról, de attól még fontos. A kultúra nem azért fontos, mert termel GDP-t, hanem azért, mert azért termelünk GDP-t, hogy közösen kultúrát hozzunk létre, és kulturális közösség legyünk.”
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
