Nyitott néprajz – miről szólnak az új Néprajzi Múzeum kiállításai?

2022. június 08. 15:41

Markáns kiállításokkal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Néprajzi Múzeum a Liget Budapest projektben megvalósult új épületében. Most a főigazgató mesél az új tárlatokról és a mögöttük rejlő filozófiáról.

2022. június 08. 15:41
null

Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban

 

Az egyeseket hajóra emlékeztető, másokat egy újonnan született városligeti dombvidék képzet­társítására ösztönző, Ferencz Marcel által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, amelyet kifejezetten néprajzi múzeumi – kiállítási, gyűjteménykezelési, kutatási és közönség­kapcsolati – céllal hoztak létre. Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépületében a szakembergárda számtalan kiállítási újdonsággal, izgalmas, korszerű megoldásokkal várja a múlt és a jelen kultúrája, hétköznapjai iránt érdeklődőket.

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó, látványos épületnek már a homlokzata is egyfajta tárlat: félmillió pixelből kialakított, frízszerű, árnyékoló funkciójú díszítése húsz magyar és húsz nemzetközi néprajzi motívum kortárs, a számítógépes grafika látványelemeit segítségül hívó újrafogalmazása. A múzeumépület és a benne dolgozó szakemberek önmagában ezzel a külső megjelenéssel is üzenni kívánnak:

az intézmény nem a múlt őrzője, hanem egy jelen idejű tudomány korszerű képviselője és bemutatója.

„Három új kiállítással nyitottunk, amelyek előkészítése, a szakmai forgatókönyvek írása, a műtárgyak kiválasztása hosszú folyamat eredménye: már 2014-ben elkezdődött ez a munka” – mondja lapunknak Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. A három friss tárlathoz szorosan kapcsolódik egy élménypedagógiai tér, ezzel együtt négy vadonatúj attrakció várja az érdeklődőket a Városliget szélén. A Kossuth téri régi, kúriai épülethez képest – amely a Néprajzi Múzeum százötven éves történetének hatodik helyszíne volt – háromszor akkora kiállítási térrel gazdálkodhatnak a szakemberek az új otthonukban. A talán leglátványosabb új tárlatelemhez, a Kerámiatérhez belépőjegyet sem kell váltani a kiállítótérbe: a négyezer kerámiából álló, végtelen hosszúságúnak tetsző installáció mellett teljes hosszában át lehet sétálni az épületen, a Dózsa György úttal párhuzamosan.

„A nyitottság az új múzeum s benne kiállításaink egyik legfőbb üzenete” – mondja Kemecsi Lajos. A múzeum a 21. században egy befogadó jellegű tér, ahol kultúrák, emberek találkozhatnak egymással. E találkozások jegyében született meg

a két irányban negyven-negyven méter hosszan húzódó Kerámiatér.

Az egyik irányban a társadalmi kód, a másikban pedig a múzeumi kód hívószava szerint rendezték el a két-kétezer, magyar és nemzetközi anyagból válogatott kerámiatárgyat. Az elsőnek az a célja, hogy a kerámiából készült eszközök használatának sokféleségére hozzon minél több adatot, példát. Az utóbbi segítségével a múzeumi megközelítés szempontjaiba nyerhetnek betekintést a látogatók: a tipológia vagy a technológiák kérdéskörébe.

A Kerámiatér egy olyan látványtár, amely a gyűjtemény bemutatásához egy látszólag távoli tudományterület: az agykutatás eredményeit is segítségül hívja. Az alkotók megfogalmazása szerint ugyanis a két rész olyan viszonyban áll egymással, amilyenben az emberi agy két féltekéje. A bal agyféltekénk a logikus rendszerezésért, az elvont fogalmakért és a nyelvhasználatért felel, a jobb félteke pedig a vizualitásért, a művészi krea­tivitásért és a képzelőerőért. Ezt a kettősséget használja a Kerámiatér a múzeumi gyűjtés és gondolkodás modelljeként: az egyik rész – a bal agyféltekéhez hasonlóan – logikusan rendszerez, földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit, a másik pedig – akárcsak a jobb agyfélteke – hol érzékszervi szempontból, hol a sokrétűségük bemutatásával segít felfedezni és egymáshoz kapcsolni a különböző kerámiavilágokat.

„Az állandó kiállításunk egyik fő eleme a Zoom című tárlat – ismerteti Kemecsi Lajos. – A címet az magyarázza, hogy ebben a tárlatban mintegy ráközelítünk a gyűjteményünkre, egy speciális nézőpontból vesszük szemügyre a saját műtárgyainkat: az esztétikum, a látvány dominál.”

Ezen a kiállításon, amely egyfajta rávezetés a múzeum hatalmas gyűjteményére, ráhangolódás a részletes, alapos tematikákra, kevés a magyarázat,

annál színesebb a vizuális élmény.

Központi látványelemként ott lebeg a térben a múzeum legnagyobb műtárgya: egy bödönhajó; s ott látható a legrégebbi székely kapu: a mikházi ferences kolostor kapuja. Emellett megszemlélhető egy megragadó erejű fotóválogatás is az intézmény lenyűgöző gazdagságú fénykép-archívumából azokról, akikről a múzeum voltaképpen szól: az emberekről. A különböző korok és tájak – megszámlálhatatlannak tűnő – portréiból összeállított, kollázsszerű installáció hatalmas falfelületet tölt be.

A harmadik időszaki kiállítás pedig a Megérkeztünk címet viseli, aminek az az alapötlete, hogy a másfél évszázadon át ideiglenes helyszíneken működő Néprajzi Múzeum végre állandó otthonra talált egy, a 21. század igényeinek megfelelő raktárbázison, a Szabolcs utcában és a kiállításoknak helyet adó városligeti főépületben. Ez a bemutató sorra veszi a vándorlás korábbi állomásait, kiemelve, hogy egyidőben a Városligetben is működött a Néprajzi Múzeum, csak az első világháború után költözött át a Könyves Kálmán körútra – tehát a mostani helyszín igazából egyfajta visszatérés.

Az installáció ezért a kinyíló ládákra épít – magyarázza a főigazgató –, s egy keresztmetszetet mutat be a negyedmillió darabnyi műtárgygyűjteményből és a képes archívumokból: a filmekből és a fotóanyagból.”

Nyitókép: Földházi Árpád

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Flagellator1974
2022. június 08. 21:02
A "24.hu" gyomorforgató köpedéke az épületről: https://24.hu/kultura/2022/06/08/neprajzi-muzeum-varosliget-zrt-liget-projekt-oncelu-ferencz-marcel-napur-architect-epiteszet-dozsa-gyorgy-ut/
annamanna
2022. június 08. 18:06
A kerámiatár kapcsán egy olyan leletről írok, ami igazán érdekes: "A Balti-tenger melletti Dabki 9 lelőhelyen neolitikus népesség (...) A lelőhelyen mintegy 70 olyan edénytöredék is előkerült, amit különböző távoli neolitikus földművelő kultúrák népei készítettek, sőt akadt közöttük olyan, amelyet az 1000 kilométerre lévő, a mai magyar Alföldön élt Bodrogkeresztúr-kultúra népe állított elő. (...) ez a 7000-6000 éve itt élt népesség élénk kereskedelmi kapcsolatban állt azokkal a teljesen más életmódot folytató földművelő népekkel, akik délről érkeztek ezekre a távoli, északi területekre termékeikkel. A kutatók hangsúlyozták, a más kultúrák készítette edények rendkívül jó minőségűek, némelyikük vékony falú, igazi remekmű. Még kérdés, kik vitték az árukat ilyen nagy távolságokra, helyi közösségek kerekedtek fel, és indultak észak felé vagy fordítva? (...) az, hogy még a távoli Magyarországon készült edények is találhatók a leletanyagban arra vall, hogy már ekkor működhettek közvetítők, akik a törékeny áruval utaztak északra hihetetlen nehézségek közepette, majd vissza délre feltehetően szőrmével és csonttárgyakkal megrakodva. (...) A Bodrogkeresztúr-kultúra népe az egész mai Kárpát-medencében jelen volt, és inkább állattenyésztéssel foglalkozott. Meglepő lehet egyébként, mennyi kultúra élt egymás közelében. Ezeket – többek között - edényeik formája és díszítése alapján jól meg lehet különböztetni. Csak néhány: Balaton-Lasinja kultúra, Tűzdelt barázdás kerámia kultúrája, Hunyadihalom-kultúra, Erősdi kultúra, Cotofeni-kultúra, Badeni kultúra." https://juharizsuzsanna.blog.hu/2013/11/24/igy_talalkoztak_a_gyujtogetok_es_a_foldmuvelok
nempolitizálok
2022. június 08. 17:35
Ki tudja, mi lesz a Pecsa és a volt Közl.műzeum helyén? Amúgy a Népművészeti múzeum nagyon impozáns. Külön gratula, hogy önkiszolgáló étterem van az aljában.
pipa89
2022. június 08. 16:37
Nagyon vártam és várom a LIGET Projekt minden elemét! Vidéki magyarként is. A fővárosra nagyon ráfért egy ilyen kaliberű kulturális negyed. Köszönet mindenkinek, aki lehetővé tette, aki részt vesz a megvalósításában!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!