Az osztrák és orosz birodalmi csapatokkal szembeszállni képes 1848–1849-es magyar honvédsereg megszervezése a forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb tette és sikertörténete volt.
Wisznovszky Tamás írása a Mandiner hetilapban.
Az önálló magyar honvédség megszervezésére korábban évszázadokon keresztül nem is volt reális lehetőség, így az 1848-ban rövid idő alatt felállított ütőképes hadseregünket mai mércével mérve is szervezési és hadászati bravúrnak tekinthetjük. A pragmatica sanctio értelmében bár a Magyar Királyság saját törvényei szerint volt kormányzandó, nem volt önálló pénzügye vagy hadügye. Ennek értelmében a Habsburg Birodalmon belül sohasem létezett önálló magyar sereg, így a Magyar Királyságból származó katonák is a császári-királyi hadseregben szolgáltak. Az országgyűlés mozgástere korábban csak addig terjedt, hogy a hadiadó megszavazásával tudta némileg kontrollálni a katonai ügyek alakulását, a hadiadó felhasználását azonban nem volt képes befolyásolni. A tehetetlenséget csak erősítette, hogy a birodalom központi hadügyi kormányszerve a bécsi székhelyű Udvari Haditanács volt.
A későbbi, 1848-as alkotmányként emlegetett törvényeket az országgyűlés alig három hét alatt dolgozta ki. Nevüket onnan kapták, hogy V. Ferdinánd 1848. április 11-én látta el őket szentesítő aláírásával. Ezzel az aktussal lezárult az utolsó rendi országgyűlés, egyben befejeződött a forradalmi változás, a feudális viszonyok eltörlésével készen álltak az új, polgári Magyarország alapjai. Törvényi és gyakorlati fordulatot a hadszervezés esetében is az az esztendő hozott: az 1848. évi 3. törvénycikk 6. §-a kimondta, hogy „általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban Őfelsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni”. A 14. § pedig jogalapot teremtett egy önálló magyar hadsereg létrehozására.
Az 1848. március 15-ei pesti forradalom legfontosabb dokumentuma, a tizenkét pont ötödikként nemzeti őrsereget követelt. Az intézmény korántsem volt új keletű, hiszen a polgári forradalmakban gyakran követelték. A Batthyány-kormány 1848. április 12-én elrendelte, hogy Galíciából jöjjön vissza „néhány magyar ajkú ezred”. Áprilisban többször is ülésezett a minisztertanács, ahol rendszeresen kifejtették a magyar alakulatok hazahozásának szükségességét. A külföldön lévő katonaság hazahozatala lassan haladt, a kormánynak pedig mielőbb fegyveres erőről kellett gondoskodnia. Ezért már április 26-án határozott egy önálló, tízezer főből álló önkéntes vagy mozgó nemzetőrség létrehozásáról.
A toborzási utasítást június 6-án adták ki a hatóságoknak, azonban a zászlóaljak kialakítása inkább hasonlított a sorkatonasághoz, mint a nemzetőrséghez. A toborzások helyszínei Pest, Buda, Szeged, Pozsony, Győr, Veszprém, Szombathely, Pécs, Kassa és Debrecen voltak, valamint a későbbiekben Erdély. Rendkívül érdekes megfigyelnünk a zászlóaljak társadalmi összetételét, hiszen feltűnően magas volt az értelmiség aránya, ami sajátos légkört teremthetett. Ezenkívül ugyancsak jelentős lélektani hatással járhatott, hogy a tisztek túlnyomó többsége korábban a császári és királyi hadseregben szolgált.
1848. július 11-én Pesten az országgyűlés képviselői kétszázezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét. Az új fegyveres erő bonyolult közjogi helyzete miatt az elnevezések egy ideig nem voltak tisztázva. A honvéd szó a Landwehr zászlóaljak, a német sorezredek tartalékos zászlóaljainak nevéből vett tükörfordítás.
Jelačić szeptember 11-én bekövetkezett betörése miatt az országgyűlés szeptember 12-én határozatot hozott a katonaállítási törvénycikk életbe léptetéséről, s Batthyány Lajos e parlamenti határozat alapján rendelte el szeptember 14-én az újabb honvédtoborzást, majd a sorozást. A horvát támadás, majd annak kitudódása, hogy a bán az udvar és az osztrák hadügyi szervek támogatásával cselekedett, a Batthyány-kabinet, illetve a szeptember 16-án megalakuló s később a kormány örökébe lépő Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) hadügyi intézkedéseinek sorát indította el. A Jelačić támadása idején gyorsan pergő események – a szeptember 22-ei királyi manifesztumok, Lamberg Ferenc Fülöp altábornagy kinevezése Magyarország katonai főparancsnokává, az október 3-ai királyi kiáltvány és válaszként a magyar országgyűlés határozatai – nyílt szakítást eredményeztek Bécs és Pest között: Magyarország a fegyveres önvédelmi harc és a szabadság vívmányainak megőrzése mellett döntött.
1848 októberéig valójában nem is beszélhetünk egységes honvédségről. A Batthyány-kormány időszakában a rendelkezésre álló haderő különböző eredetű, szervezetű és értékű csapatokból állt, és csak egy kis részét alkották az első honvédzászlóaljak. December közepéig ezekből egységes hadsereg alakult. A honvédsereg a következő három forrásból jött létre: a császári és királyi hadsereg csatlakozó alakulataiból, a már meglévő honvédzászlóaljakból, a szeptember végén megindult sorozás eredményeként létrejött alakulatokból, illetve a nemzetőrség és a szabadcsapatok egy részéből. Az október–novemberi sorozás eredményeként a honvédzászlóaljak száma hatvan fölé emelkedett. 1848 novemberének végén az OHB, illetve Mészáros Lázár hadügyminiszter rendeletére megszűnt a soralakulatok és a honvédcsapatok megkülönböztetése: a sorezredek hivatalosan is beolvadtak a honvédségbe. A honvédsereg lovassága az itthon állomásozó és a külföldről hazaszökött, valamint az újonnan szervezett huszárezredekből állt. Tizennyolc ilyen ezrede volt a honvédseregnek.
Az ősztől szerveződő külföldi légiók, a lengyel, a német, a bécsi, majd az 1849 tavaszán felállított olasz légió részben önkéntesekből, részben a birodalom átálló katonáiból állott. Összlétszámuk hatezer fő lehetett. Közülük különösen a lengyelek tettek ki magukért: a téli harcokban többször is egy-egy lengyel század önfeláldozó utóvédharcai mentették meg a visszavonuló magyar csapatokat.
Az erélyes intézkedések eredményeként Magyarország serege 1848 végén már a százezer fős létszámot is meghaladta – és végigharcolta a szabadságharcot. A magyar honvédség az orosz közbeavatkozás miatt elszenvedett vereség ellenére is a magyar hadtörténet legkiválóbb stratégiáit és győztes csatáit eredményezte.
Nyitóképen: A tápióbicskei ütközet Than Mór festményén. Fotó: Wikipédia
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Az egyelőre a Ferencváros sikereire koncentráló 37 esztendős világklasszis nem volt elégedett a Brescia elleni játékkal. Elmondta, mi a véleménye a nyomásról, s hogy éli meg ezt a mozgalmas időszakot, amelyet a párizsi olimpia zár majd le. A szintén válogatott Nagy Ádám szerint kitisztították a fejeket az Olympiakosz elleni vereség után.
A feljutás szombaton dől el, az ellenfél Szlovénia lesz.
