A Jobbik által javasolt Róna Péter lett az ellenzéki összefogás államfőjelöltje Novák Katalinnal szemben. A közgazdász téves, sokszor megcáfolt dogmákat hangoztat a magyar gazdaságról, és hangzatos, manipulatív állításokkal igyekszik felhívni magára a figyelmet.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban
Az 1942-ben született Róna Péter korán elveszítette édesapját. Miután a forradalom leverésekor egy szovjet tank szétlőtte a Mártírok útjai lakásukat, Amerikába menekültek. „Anyámmal egy Salzburg melletti menekülttáborba kerültünk, ahol Oskar Kokoschka tanított képzőművészetet. Amikor megtudta, hogy Amerikába készülünk, behívatta anyámat, és azt mondta: »Asszonyom, ha kivándorolnak, a fiából sosem lesz festőművész!« Így is történt, a tengerentúlon egyszerűen elszállt belőlem a művészet… Ekkor viszont valamiféle dac kezdett dolgozni bennem: én akkor is, csak azért is híres leszek! Washingtonban jártam középiskolába, a tanítás után mentem vendéglőbe tányért mosni, tanultam, dolgoztam, semmi szórakozás. Érdekelt a kulturális antropológia, a közgazdaságtan meg csak annyira, hogy annak a racionalitásával lehet rendezni az életet” – mesélte a kezdetekről a Szabad Földnek 2009-ben.
Később eljutott az Oxfordi Egyetemre. „Valamennyi ajtó megnyílik az előtt, aki évfolyamelsőként végez. […] A The Times megírt, a The Washington Post megírt, egyszóval egy futballsztár rangján kezeltek” – emlékezett vissza ugyanebben a lapban. Karrierje be is indult, és az oxfordi jogi diploma után 1968-tól egy washingtoni ügyvédi iroda jogásza lett, majd az amerikai kereskedelmi minisztériumban dolgozott, hogy aztán a brit bankszektorban kössön ki, 1986 és 1990 között a Schroders elnök-vezérigazgatója volt. A rendszerváltoztatástól hazai pozíciókat is vállalni kezdett: 1990 és 2004 között az amerikai NABI buszgyártó cég leányvállalatának alapító elnöke, illetve az Első Magyar Alap elnök-vezérigazgatója volt. Kisasszondon nemesi kúriát vásárolt, ahol sajtüzemet létesített, ahol egy időben egy tucat embernek adott munkát. Nagy vállalkozása volt, hogy 59 évesen tanult meg lovagolni, majd díjugratóversenyeket nyert, 63 évesen pedig másodszor is apa lett.
Mint arról a Mandiner beszámolt, Róna Péter 2012 novemberében írt levelében a devizahitelezést jelöli meg a magyar gazdaság és társadalom „vergődésének” legfőbb okaként. Álláspontja szerint életek százezrei mentek így tönkre, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank elvesztette a monetáris folyamatok befolyásolási képességét egy hazug, csalárd termék bevezetése miatt. „Király Júlia – aki 2007-től 2013-ig volt a jegybank alelnöke – írhat és mondhat, amit akar, egy elszúrt, elcseszett monetáris politika belehajtotta őket ebbe ahelyett, hogy rendbe hozták volna a költségvetést, amire Gyurcsány képtelen volt. Az lehetővé tette volna, hogy a monetáris politika normális mederbe térjen” – nyilatkozta az Indexnek 2020-ban. Ugyanitt kijelentette: „Itt a nemzeti bank viselkedése kettős árulás volt: feladta a monetáris politika, valamint a bankstabilitás fölötti ellenőrzés lehetőségét. Instabil bankrendszert hozott létre, és hatástalanította a monetáris politikát, beszűkítette a mozgásterét. Ez Simor András jegybankelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc jegybankalelnökök politikájának a következménye.”
A közgazdász azt is leírta, hogy 2006-tól kétségbeesett küzdelmet folytatott a devizahitelezés leállításáért, amiért meg is kapta a kókler minősítést a devizahitelezés megalkotóitól. „Kik voltak ők? Hát Járai Zsigmond, Király Júlia, Simor András, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Felcsuti Péter” – emlékezett vissza a levelében, amelyből a Népszabadság idézett. Emiatt súlyos kritikákat kapott a balliberális oldaltól. „Teljesen erkölcstelen figura” – mondta róla Simor András a Facebook-oldalán, felidézve a NABI zűrös pénzügyeit. Simor szerint „ha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolata Rónával, sok jót nem hall róla”. Király Júlia – aki máig tagadja, hogy jegybanki alelnökként bármiféle felelőssége lett volna a devizahitelezés elterjedéséért – visszavágva még Róna Péter professzori címét is megkérdőjelezte: „Vannak mindent megmondó bölcsek, akik azt is meg tudják mondani, hogy Magyarországon név szerint kik tehetnek a devizahitel- válságról. Attól tartok, hogy ezek a narratívák velejükig hamisak, az igazságtartalmuk körülbelül annyi, mint egyik terjesztőjük oxfordi professzori címe.”
Domány András az Élet és Irodalomban 2013-ban így írt: „Amerikában gazdaságtörténeti, Oxfordban jogi diplomát szerzett (itthon az ELTE nemzetközi jogi tanszékén tanított), vagyis, ha jól értem, szorosan vett közgazdaságtant sosem tanult.” Ezt egyébként Róna Péter maga is elárulta a Magyar Hangnak: „bármennyire sikeres voltam közgazdászként, nem nekem való ez a szakma”.
Az ÉS figyelmét is felkeltette, hogy a neve után azt szokta írni: „az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára”, ami a Domonkos-rend teológiai és filozófiai tanulmányi központja Oxfordban. A Rónát a „fekete barátok szakértőjének” nevező Domány ezt írta: „A 21 000 diákot oktató Oxfordi Egyetemnek van közgazdasági kara (department), pénzügyi kutatóközpontja is. Ott Róna Péter nem szerepel, még a közgazdászok más karokon, college-okban címszó alatt sem. Vagyis: Róna Péter nem közgazdász, nem közgazdászprofesszor, és ha tanít is Oxfordban, nem tudom, hogy mit. Biztosan nem pénzügyeket.”
De emelkedjünk felül az ellenzéki küzdelmeken, a pozíciókon és a papírokon, s vizsgáljuk meg hogy milyen tényleges kijelentéseket tett Róna Péter az utóbbi években.
2019-ben a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta, az országgyűlési választás után úgy döntött, végleg elhagyja Magyarországot. „Elmentem, mert arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám. Egyszerűen nem tartozom ide. […] Azt a világot, amely markánsan a Fidesz hatalomra jutását követően bontakozott ki, igazi magyar világnak tekintem. Tehát nézetem szerint Orbán Viktor ebből a szempontból nagyon hiteles magyar politikus, aki hordozója a markáns magyar kulturális, szellemi és erkölcsi hagyományoknak. Ismeri a magyarok valódi gondolkodásmódját, lelkét, ezért sikeres. […] Orbán Viktor a magyar társadalom hű önarcképe, amelyet a társadalom nagy része magáénak vall. De én nem” – fogalmazott.
Róna szerint önhibánkon kívül kimaradtunk a nagy nyugat-európai kulturális, filozófiai történésekből. Azt is hangsúlyozta, hogy „alapjában ez nem egy keresztény ország”, hanem keresztény mázzal leöntött pogány világ, ahol a gond az, hogy „a gyűlölet sokkal erősebb érzelem, mint a szeretet”. Nem véletlen, hogy számára a nyugati keresztény felfogás igazán értékes. „Elsősorban katolikusnak, kereszténynek tartom magamat. A nyugati értelemben vett kereszténység értékrendje, ahová magamat sorolom, messze meghalad bármiféle nemzeti kötődést. De ha szóba kerül a nemzetiség, akkor természetesen magyar vagyok.”
2017-ben a miniszterelnököt ekképp támadta a Hír TV-ben: „Ő egy ízig-vérig pogány, a kereszténység legfontosabb alaptanításait teljes mértékben tagadó egyén. Lát ebben az emberben valaki egy fikarcnyi felebaráti szeretetet? Látja ebben az emberben valaki bármiféle nyomát a krisztusi tanításnak? Lát ebben az emberben valaki könyörületet, segítő kezet az elesettek iránt? […] Ez az ember a gyűlölet, a hamis vádaskodás, a hazudozás, az ámítás embere, nem pedig a keresztény tanoké” – mondta Kálmán Olgának. A Magyar Hangnak még azt is kijelentette: „Az alapprobléma nem Orbán Viktor, hanem a magyar civilizáció összeegyeztethetetlensége az európaival.”
Ha már 2017-et írunk, és szóba került a gyűlölet, Róna épp abban az évben állt ki az antiszemita múltú Jobbik mellett. Ekkorra már elhagyta az LMP-t (2011-ben lett a pártalapítvány, az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumának társelnöke), és a Jobbik európai minimálbéres javaslatait igyekezett gazdaságilag megalapozni. Egy alkalommal így fogalmazott: „Mi a nagyobb bűn? Komcsizni, buzizni, cigányozni, zsidólistázni, ahogy tette azt korábban a Jobbik, vagy a nemzetgazdaságot oly mértékben tönkretenni, hogy csak a valutaalap menthette meg az országot az államcsődtől?”
Róna úgy érvelt, hogy a Jobbikban van egy „nagyon komoly és nagyon sajnálatos történelmi görcs”, de „akik ilyen szélsőséges nézeteket vallanak, tényleg komolyan hiszik, hogy ebben igazuk van”, szerinte ezért nem mondható a jobbikosokra, hogy cinikusak vagy korruptak. Hangsúlyozta, hogy a Jobbikkal együtt kell működni, mert szerinte a pártban jelen lévő görcsök bizonyos fokig és bizonyos korlátok között kezelhetők.
Róna Péter a magyar gazdaságról téves, sokszor megcáfolt ellenzéki dogmákat hangoztat. Szerinte csak összeszerelő bérmunkát végzünk, nálunk nemigen létezik magas képzettségű munkaerő, az a kevés pedig, ami volt, már rég elment. Megjegyezte, hogy EU-s pénz nélkül nem életképes a magyar gazdaság, és ha nem kapunk uniós forrást, vége a viszonylagos jólétnek. 2021 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy az EU-csatlakozás óta képtelenek voltunk közelebb kerülni a közösség átlagos életszínvonalához és gazdasági fejlettségéhez. Róna azt is állította, hogy Szlovákia és Lengyelország megelőzte Magyarországot fejlettségben.
A közgazdász a magyar válságkezelési csomagot kidolgozatlannak ítélte meg, a koronavírus-járvány második hullámában, 2020 novemberében pedig azzal riogatott, hogy a lakosság legalább harmada, hárommillió ember az év végén már mély nyomorban fog élni – ehhez képest hazánk gazdasági növekedésben uniós rekorder volt a 2021-es évben. Az idő és a valóság ekkor is cáfolta őt. Máskor annak a lehetőségét villantotta fel, hogy szép lassan kialakulhat majd a diktatúra Magyarországon.
Látható tehát: Róna Péter elsősorban botrányközgazdász, aki hangzatos állításokkal igyekszik felhívni magára a figyelmet, akár azon az áron, hogy a magyarságról sértő, a magyar gazdaságról pedig manipulatív állításokat tesz.
„Huncut pici gazember”
Király Júlia, az MNB volt alelnöke Márki-Zay Péternek és az ellenzéki pártok gazdaságpolitikai szakpolitikusainak írott levelében jelentette be múlt hétfőn, hogy a továbbiakban nem vállal nyilvános szereplést az ellenzék kampányában – írta az Atv.hu. Ezt azonban nem akarta a nyilvánosságban közölni, mert attól tartott, ártott volna az ellenzéki kampánynak. „Egyszerűen nem fogok ráérni” – fogalmazott levelében Király Júlia, hozzátéve, egy esetleges, Rónára vonatkozó kérdésre nem tudna mást válaszolni, mint hogy az ellenzéki államfőjelölt egy „huncut pici gazember”.
***
Hárommillió mélyszegénységbe kerülő magyarral riogat a balliberális közgazdász, csak a Világbank szerint ennek semmi alapja
A Világbank idei Poverty and Shared Prosperity Report című jelentéséből kiderül, hogy 2017-ben nagyjából százezer magyar élhetett mélyszegénységben. 2008 és 2017 között egyébként majdnem egymillióval csökkent a szegénységben élő magyarok száma, amit az azóta bekövetkezett rekordütemű bérnövekedés csökkenthetett tovább. Ha ez nem lenne elég, a koronaválságban továbbra is a negyedik legalacsonyabb a magyar munkanélküliség az egész unióban. Bővebben is érdekel...
Nyitókép: MTI/Magócsi Márton
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
A szélsőjobboldali politikai erők térnyerése Romániában túlmutat a pártpolitikai versenyen. A befektetők, a hitelminősítők és az uniós partnerek számára a legfontosabb kérdés az, hogy az ország képes marad-e fegyelmezett, kiszámítható és Európa-kompatibilis gazdaságpolitikát folytatni.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Szinte minden nagy külföldi médium beszámolt arról, hogy Magyar Péter alaptörvényt módosítana az államfő leváltása céljából. Szinte senki sem fogalmazott meg kritikát azzal szemben, hogy Sulyok Tamást ily módon távolítanák el tisztségéből.
A Politico szerint Magyar Péterék már nem akadályozzák a több tízmilliárd eurónyi uniós katonai támogatás kifizetését.
