A magyarok a történelem minden pillanatában adtak valamit a világnak, az ma nem ilyen lenne, ha nem lettek volna magyarok – erről bizonyosodhatunk meg a február 15-én megnyílt Álmok álmodói 20 kiállításon a budapesti Millenárisban.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban
Már a számok is szédületesek: csaknem hatszáz feltaláló, kétszáz műtárgy, másfél kilométeres látogatói útvonal, és így tovább. Ennél azonban jóval gazdagabb a tartalom, amivel várja a látogatókat a Széll Kálmán tértől rövid sétatávolságra fekvő, nemrég megújuló Millenáris.
Emlékezetes, az eredeti Álmok álmodói kiállítás húsz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a mostanihoz képest kétszer akkora területen és eltérő koncepcióval: akkor az ismert tudósok, alkotók személye köré csoportosultak a tárlatok. És maradandó élményt nyújtottak a látogatóknak – az volt az év legnépszerűbb időszaki kiállítása 2002-ben –, köztük Dankó Virágnak, aki két éve dolgozik a rendezvényt megvalósító Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként.
„Amikor két évvel ezelőtt az intézmény élére kerültem, valahogy természetesen jött az ötlet, hogy azt, amit mi húsz éve átéltünk, átadjuk a mostani fiatal generációnak is. Így rögtön a stratégiaalkotásnál leszögeztük, hogy méltóképpen meg akarunk emlékezni a 2002-es kiállításról” – meséli lapunknak Dankó Virág. Az ügyvezető őrzi emlékeit a húsz évvel ezelőtti eseményről, egészséges önbizalmat adott neki. „Megismerve a magyarok eredményeit a tudomány világában a golyóstolltól az elektromos autón át a nanotechnológiáig, a saját szemünkkel láthattuk, hogy elődeink a mieinknél sokkal nehezebb körülmények között mire voltak képesek. Mi pedig ezeket a géneket és ezt a kultúrát hordozzuk magunkban, hát mi is képesek vagyunk arra, amit célként kitűzünk magunk elé” – összegzi Dankó Virág.
Persze nem akartak ugyanolyan tárlatot. Rengeteget változott azóta a világ, s nem mellesleg számos új magyar találmánynak is helyet kellett találni a kiállításon. Nehézséget jelentett a szervezésben a pandémia okozta mindennapi kiszámíthatatlanság, a munkatársak megbetegedése. Emellett az árak és költségek jelentősen megemelkedtek.
Miután a kormánytól megkapták a megfelelő forrásokat, megkeresték ugyanazt a kurátorcsapatot, amely a 2002-es kiállítás anyagát összeválogatta, és felkérték az újabb rendezvényre. Annyit csavartak a dolgon, hogy személyek helyett témák köré rendezték a tárlatokat, s ezúttal a B csarnokban a reáltudományok kaptak helyet, szórakoztató és informatív formában. Rövid, ütős szövegek, videós tartalmak több mint hatórányi terjedelemben, tudományos érdekességek az úgynevezett Tudáscseppekben, anekdoták a Tudósmesékben, bejárható holdbázis, izgalmas kupolavetítés az űrről és a műholdakról, digitális eszközök – minden, mi 2022-ben szem-szájnak ingere.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A madarak rövid idő alatt belakták új „otthonukat”.
Régi kedvencek és ritkán hallott szerzemények is felcsendültek a Főnix Arénában.
