Az élet záloga az egészséges termőföld

Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.

A világ élelmének 95 százaléka a talaj felső, termékeny rétegében terem. E gyengülő talajban élelmiszereink egyre silányabb minőségűek, és nem képesek kielégíteni az emberek tápanyagszükségletét. Ha ez a romlás a mai ütemben folytatódik, akkor az emberiségnek már csak alig fél év­századra elegendő termőföldje marad.

„Kutatásaim fő célja a talaj serkentése, vagyis hogy kivegyem a részemet a nem megfelelő mezőgazdasági használat által tönkretett termőföld növény- és mikrobarendszerének életre keltéséből” – vallja Víg Vitália, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Doktori Iskolájának doktorandusz kutatója.

Csakis élő, egészséges termőföldben tudunk egészséges élelmet termeszteni. A termőtalaj minőségét a benne rejlő élet alakítja. A talaj a földi ökoszisztéma szerves eleme, a táplálékhálózat működésének alapvető színtere és a legtöbb szárazföldi élőlény otthona – szögezi le a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat felhívására született tanulmányában a kutató. A fotoszintézis útján szenet megkötő növények ennek a táplálékhálónak az elsődleges termelői. Nekik köszönhetjük, hogy a többi élőlénynek is jut élelem. Ebben a sorban az előállított szerves anyagok elsődleges fogyasztói a baktériumok és a gombák, amelyek a talajban a legnagyobb számban előforduló mikroorganizmusok. Egy kiskanálnyi talajban több baktérium él, mint ahány ember lakja a földet. Ha a talaj egészséges, akkor gombafonalak kilométerei ágaznak szét, létrehozva azokat a tápanyagcsatornákat, amelyek más élőlényeket is táplálni tudnak.

„Olyan ez, akár a véredényrendszer az emberi testben” – szemlélteti Víg Vitália. A gombák elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztanak. A szaprofita gombák szerves anyagot bontanak, mikorrhiza társaik pedig a növények többségével cserekereskedelmet folytatva hozzák létre kölcsönösen hasznos együttműködésként a szimbiózist.