Elstartolt az ötödik hullám

Konopás Noémi és Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

Igazán véget sem ért a negyedik, máris berobbant az ötödik hullám, nem is akárhogyan: a fertőzésszám soha nem látott ütemben emelkedik, amire a külföldi példákat és az omikron sajátosságait tekintve lehetett számítani. Ez a variáns minden korábbi változatnál gyorsabban terjed: másfél–három nap alatt képes megduplázni a fertőzések számát. Az elképesztő sebességen kívül még egy fontos dolgot tudunk a görög ábécé tizenötödik betűjéről elnevezett változatról, mégpedig azt, hogy – egyelőre úgy látszik – nem okoz olyan súlyos megbetegedést, mint a testvérei. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lesz koronavírussal kezelt beteg a kórházakban, ahogy sajnos azt sem, hogy mostantól kezdve nem fogjuk egyetlen honfitársunkat sem elveszíteni covidban. Ami biztosra vehető, hogy nagyon magas lesz a fertőzésszám, ám a kórházba kerülők és a betegségben életüket vesztők száma arányaiban várhatóan kisebb mértékben emelkedik.

Tizenötezer új fertőzött naponta

Nagyon sok lesz a fertőzött, több, mint bármelyik eddigi hullámnál – mondja lapunknak Rusvai Miklós virológus.Úgy prognosztizálja, hogy az újonnan diagnosztizált betegek száma az ötödik hullám csúcsán meghaladhatja a napi 15 ezret is. Emlékeztetőül: a rekord a negyedik hullám idején volt tavaly novemberben több mint 10 ezer napi új fertőzöttel heti mozgóátlagban nézve. Rusvai szerint a magas fertőzésszám ellenére biztos, hogy alacsonyabb lesz nemcsak a súlyos esetek, hanem az elhunytak száma is a korábbi hullámok idején tapasztaltnál. Más szakértők viszont – például Oroszi Beatrix epidemiológus – arra hívták fel a figyelmet, hogy ez csak az arányokra értendő, vagyis igaz, hogy több fertőzött eredményez ugyanannyi kórházban ápolt beteget és elhunytat, mint a korábbi hullámokban, azonban ha sokkal többen megfertőződnek, a betegek és elhunytak száma nemcsak utolérheti, de meg is haladhatja a korábbi hullámokban tapasztaltakat.

Az őszi járványhullám csúcsán az életüket vesztők számának ötnapos mozgóátlaga 196 volt a legtragikusabb napon (december 8-án), a virológus szerint ezt egy-egy napon megközelíthetjük, elérhetjük, de a 200-at csúszóátlagban remélhetőleg már nem. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy az omikron megbetegítőképessége gyengébb, másrészt hogy a lakosság nagyobb része – vagy a vakcinák miatt, vagy mert korábban már megfertőződött – többé-kevésbé már immunis. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a fertőzésszám kapcsán optimistább, ám a halálozási számot magasabbra teszi. Az Inforádiónak adott interjúban azt mondta, a napi fertőzésszám a 13 ezret is meg fogja haladni, a napi kórházi betegszám 8-9 ezer, a napi halálozás pedig körülbelül 200 lehet a csúcson.

Az ötödik hullám legégetőbb kérdése az lesz, hogy mire képesek a vakcinák a szupervariáns ellen. Az már látszik, hogy nem elég az öt-hat hónappal ezelőtt felvett második oltás, mert ugyan a deltát semlegesíteni tudta, az omikront már nem. Jó hír viszont, hogy a harmadik oltás erős védelmet nyújt – azonban ez a semlegesítőképesség izraeli kutatók szerint még mindig négyszer gyengébb, mint a delta elleni. Ebből az következik, hogy nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg még a háromszor oltottak is, ám a fertőzést jó eséllyel tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átvészelik. Megnyugtató hír, hogy az emlékeztető oltás kilencven százalékban véd a súlyos állapot kialakulása ellen még az időseknél is.

Ezen tények birtokában már látszik, a mostani hullám kihívása nem az lesz, hogy rendelkezésre áll-e elég kórházi ágy, hanem hogy ha sokan lesznek egy időben karanténban, akkor ki fog dolgozni, hogyan működnek a szolgáltatások, beleértve az egészségügyi ellátást is. Amerikában ezek már nemcsak felvetések, hanem a rideg valóság: minapi sajtóbeszámolók szerint a covidpozitív orvosoknak és ápolóknak is fel kell venniük a munkát, sőt még olyan egészségügyi dolgozóról is tudnak, akinek a covid szempontjából a legsérülékenyebbnek számító daganatos betegeket kellett ellátnia. Az utóbbi eset óriási felháborodást keltett. „Őszintén remélem, hogy ilyen nálunk nem fog előfordulni” – mondja Rusvai, hangsúlyozva, hogy a fokozott kockázati csoportokra, vagyis a 80 év felettiekre, a magas vérnyomással, cukor- és daganatos betegséggel küzdőkre, a kismamákra és az oltatlanokra az omikron is veszélyt jelent.

Ez a hullám más lesz tehát, mint az eddigiek, az országok igyekeznek az omikron sajátosságaihoz igazítani a korlátozó intézkedéseket. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ december végén új járványügyi iránymutatást adott ki, amely szerint a tünetmentes vagy enyhe tünetes fertőzötteknek elég öt napig otthon maradniuk, és azt kérik, hogy további öt napig csak maszkban menjenek emberek közé. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kutatások szerint a legtöbb fertőzés a tünetek megjelenése előtti egy-két napban és az azt követő két-három napban történik. Egyre több ország enyhít, az USA és Görögország, Románia tízről öt napra, Nagy-Britannia, Spanyolország, Írország és Franciaország pedig hét napra csökkentette a karanténidőt.

Rövidül a karanténidő, de csak a harmadik oltás számít

A múlt héten Magyarország is meghozta a döntést: a felnőtteknél hét nap lesz a karantén, öt nap után, tünetmentesség esetén, negatív koronavírusteszttel azonban „lehet szabadulni” – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Kiterjesztik továbbá a felső tagozatnál már bevált gyakorlatot az alsó tagozatra is, mivel most már ez a korosztály is kaphat oltást. Vagyis ha egy osztályban megbetegedés van, akkor a karanténkötelezettség időtartama öt napra csökken, és csak az oltatlanokra vonatkozik. Ha a technikai feltételek megvannak, a karanténban lévő oltatlanoknak közvetíthető online is az oktatás.

A másik fontos változás, hogy február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány, vagyis csak az a 18 éven felüli minősül oltottnak, aki megkapta a harmadik oltást, valamint az, aki két oltást kapott, és a másodikat hat hónapon belül. Tehát egy hónap múlva nem fog számítani a szabályozás és a korlátozás szempontjából, ha valaki átesett a víruson.

Egyetért a karanténidő rövidítésével Rusvai Miklós. Úgy tartja, hogy sokan – főleg azok, akik nemrég kapták a harmadik oltást, vagy nemrég estek át a fertőzésen – enyhe tünetekkel vagy épp tünetmentesen lesznek majd betegek. Nem tartja jó döntésnek viszont, hogy csak a harmadik oltást fogadja el a kormány, a vírusfertőzésből való kigyógyulást nem. Szerinte az oltással szerzett immunitás nem különíthető el a fertőzéssel szerzettől, hiszen mindkettő jelentős mértékben megemeli az egyén immunitását. Sőt, az, aki négy-hat hónapon belül megfertőződött, erősebb védekezőképességgel bír, mint az, aki négy-hat hónapon belül kapta meg a harmadik oltást. Ezt azzal magyarázza, hogy a megfertőződést követően nyálkahártya-immunitás is kialakul, tehát az orrváladékban, nyálban is megjelennek ellenanyagok, ami az oltással nem hozható létre. Nem így látja Jakab Ferenc virológus, ő úgy véli, az oltással megszerzett védettség sokkal hosszabb ideig kitart, mint a csak fertőzéssel megszerzett – erről a szakértő a Kovidők múlt pénteki adásában beszélt. Ugyanitt Oroszi Beatrix epidemiológus egy japán kutatásra hivatkozva azt nyilatkozta, hogy a legrobusztusabb immunválasz a vakcina és a későbbi fertőzöttség kombinációjából születhet.

Többen azt pedzegetik, hogy kezeljék az országok a koronavírust más légzőszervi megbetegedésekhez hasonlóan, és egész egyszerűen töröljék el a karantént. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez még túl korai lenne. Rusvai egyetért a javaslattal, úgy véli, az ötödik hullám lecsengésével ez reális lesz. Szerinte ez az utolsó hullám, amit még ilyen kritikus járványperiódusként kezelünk a koronavírus vonatkozásában. „Szigorú járványvédelmi korlátozásokra és karanténra sem lesz szükség ősztől Magyarországon” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy nem minden országban lesz ez így, hiszen nem mindenki áll olyan jól, mint mi, „és őszintén remélem, hogy Magyarország a korlátozásokból a továbbiakban már kimarad”. A szakember szerint az omikron olyan mértékű fertőzést idéz elő, hogy az új variáns okozta hullám kialakítja majd a nyájimmunitást. Az oltottak is megfertőződnek, aminek következtében javul a védettségük, az oltatlanokban pedig kialakul az immunitás, aminek összességében az lesz az eredménye, hogy kilencvenszázalékos védettséget szerez a lakosság.

Nem ért egyet a virológussal Jakab Ferenc és Oroszi Beatrix, szerintük ugyanis az, hogy jelenleg enyhébb variáns hódít, nem jelenti azt, hogy ne jönne később egy erősebb mutáció. Oroszi szerint egyáltalán nem biztos, hogy a vírus náthává szelídül; amivel előrébb vagyunk, hogy van már gyakorlatunk a védekezésben, ezt kell megerősítenünk.

Ki fog dolgozni? 

Ahogy szó volt róla, 15 ezer lehet a napi fertőzésszám a hullám csúcsán, ám a pesszimistább számítások ennél magasabb számot valószínűsítenek. Egyes modellek szerint például Nagy-Britanniában és Franciaországban, ahol az omikron variáns újabb és újabb csúcsokat dönt, már naponta minden 300. ember elkapja a vírust – ez az arány Magyarországon napi 30-32 ezer embert jelentene, legalábbis ez lehet az elméleti maximum.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértővel igyekeztünk utánaszámolni, mit jelenthet ez akkor, ha a járvány hazánkban akár egy hónapig a csúcson tombol – az omikron gyorsabb lefutását is figyelembe véve –, és hogy a felsorolt humán tényezők mellett milyen hatással lesz az ország működőképességére. Igyekeztünk a lehető legrosszabb forgatókönyvvel számolni, így a 30 ezres számot felszoroztuk azzal a 2,3 fővel, amennyien egy háztartásban átlagosan élnek Magyarországon. Ez reális szám, hiszen nem mindenki fertőződik meg a háztartásban élők közül, a jelen szabályok szerint pedig az ember negatív teszttel szabadulhat a karanténból, és ezáltal kiegyensúlyozza az esetleges munkahelyi, iskolai kontaktokat. Ebből az adódik, hogy a csúcson napi 
70 ezer ember lehet bizonyítottan érintett; aki fertőzött (azaz a 30 ezer fő), az átlagosan két hétre esik ki, aki kontaktként kerül karanténba (a többi 40 ezer), az új szabályok szerint egy hétre.

„De nem mindegyikük dolgozik, hiszen vannak 18 év alattiak és nyugdíjasok is, akiknek a zöme nem aktív, az aktív korúak közül pedig ötből négy dolgozik” – fejtegeti a szakértő. Elmondása szerint a 9,7 millió magyarországi lakos 48 százaléka aktív dolgozó, azaz a napi 30 ezer fertőzött és 40 ezer kontakt 14 400 fertőzött dolgozót és 19 200 kontaktot jelent. „2020 tanulságai szerint utóbbiak legalább 15 százaléka ilyenkor át tud váltani home office-ra, így a 19 200 helyett 16 200-zal érdemes számolni” – mutat rá Szalai Piroska. Fokozatosan jutunk el a csúcsra, hiszen mindennap új tömegek fertőződnek meg, s az első kontaktok a nyolcadik napon, az első fertőzöttek pedig a tizenötödiken szabadulnak. A csúcsnapon, szigorúan elméleti becslés és a legrosszabb forgatókönyv szerint, mintegy 200 ezer fertőzött dolgozó és 113 ezer kontakt esik ki egyidejűleg a munkából. „Ez az összes foglalkoztatott 7 százalékát sem éri el” – helyezi kontextusba az elsőre riasztó számokat a szakértő, kiemelve: a 2020. második negyedévi nagy leállások idején ennél sokkal több ember várakozott kényszerszabadságolva vagy más módon tétlenül otthon, az ő számuk elérhette akár az egymilliót is, és akkor valóban érezhető volt a gazdasági visszaesés. A legrosszabb hónapban a foglalkoztatottak száma csaknem 120 ezer fővel csökkent, és megjelent 92 ezer munkanélküli is, ám a munkanélküliség aránya még ekkor sem érte el az 5 százalékot, most pedig ismét a békeidei 3,6 százaléknál mozgunk – teszi hozzá Szalai Piroska, kiemelve: a 2020. tavaszi negyedév is elsősorban a teljes szektorok – például az azóta még mindig nem egészen magához térő turizmus-vendéglátás – kiesése miatt jelentett nagy gondot, ráadásul az az időszak majdnem két hónapig tartott, az omikroncsúcsnál pedig jóval gyorsabb lefolyást jósolnak.

Szalai Piroska kiemeli: a belső átrendeződések ettől még folytatódhatnak, hiszen más szektorok lehetnek érintettek, azok sem a megbetegedések miatt lassulhatnak kicsit, hanem az esetleges alapanyag- és alkatrészhiány miatt, mint például a csiphiány. Mindenesetre úgy látja: ha a legrosszabb omikron-forgatókönyvvel számolunk is, valószínűtlen, hogy a gazdaságban megismétlődne a 2020. tavaszi megbicsaklás.

Érdemes-e tesztelni?
Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) vizsgálatai alapján az antigéngyorstesztek egy része kevésbé lehet érzékeny az omikron variánsra, ezért nagyobb eséllyel lehet tévesen negatív az eredmény. Rusvai Miklós szerint az olcsóbb antigéntesztek valóban jelezhetnek fals negatív eredményt, ennek okát pedig abban látja, hogy egyrészt kevésbé érzékenyek, másrészt a vakcinázottak vagy a közelmúltban fertőzöttek szervezetében kevés vírus képződik, amit ezek a tesztek kisebb eséllyel tudnak kimutatni. Mindenesetre a szakember szerint ilyen magas esetszámnál is van létjogosultsága annak a kijelentésnek, hogy továbbra is minél több tesztet kell végezni. Egyrészt a járvány nyomon követése miatt, másrészt hogy hitelesebbé tegyük az adatokat, valamint hogy megtartsuk az ország presztízsét.

Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) vizsgálatai alapján az antigéngyorstesztek egy része kevésbé lehet érzékeny az omikron variánsra, ezért nagyobb eséllyel lehet tévesen negatív az eredmény. Rusvai Miklós szerint az olcsóbb antigéntesztek valóban jelezhetnek fals negatív eredményt, ennek okát pedig abban látja, hogy egyrészt kevésbé érzékenyek, másrészt a vakcinázottak vagy a közelmúltban fertőzöttek szervezetében kevés vírus képződik, amit ezek a tesztek kisebb eséllyel tudnak kimutatni. Mindenesetre a szakember szerint ilyen magas esetszámnál is van létjogosultsága annak a kijelentésnek, hogy továbbra is minél több tesztet kell végezni. Egyrészt a járvány nyomon követése miatt, másrészt hogy hitelesebbé tegyük az adatokat, valamint hogy megtartsuk az ország presztízsét.

*** 

Nyitókép: MTI / Vasvári Tamás