A covidrehabilitáltaknak és a súlyos légúti megbetegedésben szenvedőknek a gyógyulás esélyét jelentheti a közös éneklés. A SingLung elnevezésű terápiát Várdi Katalin pulmonológus és Philipp György karmester, zeneterapeuta dolgozta ki, hogy a krónikus tüdőbetegségekben szenvedőknek élményt és reményt adjon.
Demeter Anna írása a Mandiner hetilapban.
„A szádból, amely emberbe fújt lelket,
midőn felébresztetted az első embert.
Csak egy szót adj.
Csak egy szót adj.”
(Bereményi Géza – Cseh Tamás)
Persze hogy az örökkévalóságig őriznénk a csoda pillanatait! Katartikus tapasztalatokra szükségünk van a teljes élethez, és vannak, akiknek egy-egy csodaélmény a tényleges gyógyulás kulcsát jelenti. A leghatékonyabb terápiát. Ilyen pillanat az, amikor a súlyos tüdőbetegekből álló kórus megrendülve énekli Cseh Tamás és Bereményi Géza Ima című szerzeményét. Mivel legtöbbjüknek napi szintű küzdelmet jelent a puszta levegővétel, az előadás közönségének is világos: különleges dolog történik a színpadon.
„Az volt a célunk, hogy a rászoruló betegek képesek legyenek élményt adni másoknak és ezáltal maguknak is – kezd bele a nem mindennapi történetbe Várdi Katalin, akit édesanyja tüdőbetegségének diagnózisa és egy támogató doktornő indított el hivatása felé. – Amikor orvosnak készültem, az volt az elsődleges célom, hogy a munkám során javítani tudjak az emberek életminőségén.” Azonban ahhoz, hogy valaki hitelesen végezze a segítői munkát, sokféle betegséggel és emberrel kell megismerkednie. „Gyakran gondolkodtam Csehov történetén. Bár viszonylag keveset praktizált, a darabjain keresztül elképesztő hatást gyakorolt az adott kor életformájára. Úgy érzem, ezt orvosként is meg lehet tenni, másfajta dimenzióban és személyesen” – fogalmazza meg küldetését. Ehhez elengedhetetlennek tartja, hogy a beteg és az orvos, illetve a teljes ápolószemélyzet egyenrangú legyen. Alapvetése, hogy az erősebb és tiszta hangok mellett a csendesebb, picit hamisabb is számít, hiszen nemcsak ornamentika, de sok-sok tégla is kell egy építményhez. A kórust is ebben a szemléletben, egyfajta kampányszerű élményterápiaként képzelte el. Mint mondja, nemzetközi viszonylatban jelentős hátterük van a hasonló kezdeményezéseknek, a 2001-es ikertorony-tragédiát követően is láthattunk rá példát. „Egy skót módszer adatai igazolták a feltételezésemet:a betegeknél az úgynevezett szociális medicinát alkalmazták, azaz közösségi tevékenységekkel igyekeztek gyógyítani őket. A terápia után azoknál, akik kertészkedtek, felnőttképzésre jártak vagy épp énekeltek, látványosan csökkent a gyógyszerfogyasztás mértéke. Ezt szerettem volna én is elérni.”
Az értékes orvosi szemléletmód pedig nem mindennapi művészi komponenssel párosult. 2018-ban Philipp György karmesterrel közösen létrehozták a SingLung módszert, amely a tüdő éneklés általi tehermentesítését szolgálja. Itthon kétszázezren küzdenek légzőszervi megbetegedéssel, a kevésbé súlyos asztma, allergia mellett az egyik leggyakoribb halálozási oknak számító COPD-vel. „Akik a kórusban részt vesznek, valamilyen szempontból már biztosan rehabilitációra szorulnak – folytatja Várdi Katalin –: vagy a tüdejük egy része hiányzik, vagy a légzést segítő izmaik nem működnek megfelelően. Tulajdonképpen folyamatosan olyan érzésük van, mintha egy elefánt ülne a mellkasukon.” Ez a teher meg is magyarázza, miért élnek a tüdőbetegek közül annyian magányosan. Éppen ezért érezni kell, hogyan bánjunk velük megfelelően. „Philipp Gyuri nem csak tehetséges művész, született pedagógus. Elfogadja, partnerként kezeli a betegeket, de ha a helyzet úgy kívánja, kellően szigorú velük” – mondja a tüdőgyógyász.
A karmester neve nemcsak szakmai tevékenysége miatt lehet ismerős, hanem a koronavírus-járvány alatt írt karanténdalainak köszönhetően is. „A pandémia alatt minden »bent rekedt« művész próbálta kitalálni, mit alkothat úgy, hogy nem rombolja le az addig felépített karrierjét” – veszi át a szót Philipp György. Elmondása szerint mindennap énekelt otthon, ami a betegségből való felépülésében neki is rengeteget segített. SingLung módszerükkel az állandóságra törekednek: azt szeretnék, hogy a zene részévé váljon a betegek életének, ne csupán egyetlen terápiás hetet jelentsen. „Fontos, hogy az ember megtapasztalja, hogyan működik a teste. A terápia nem csupán közösségi élmény, ez idő alatt rengeteg dolgot megismer a beteg – de még én is – magáról, a lelkéről. Ezek észlelhető eredmények, amelyek nélkül nem működne a módszer” – mondja a karmester.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Ayrton Senna emléke nem halványodik, a legendás versenyző kultusza ma is virágzik.
Sohrab Ahramit az amerikai választásokról, az orosz-ukrán háborúról és Trump lehetséges Irán-politikájáról kérdeztük.
