Évszázadok óta félreértjük Darwint. A természetben az együttműködés sokkal elterjedtebb, mint a versengés, mert az szolgálja inkább a túlélést és a reprodukciót. A fák élete például föld alatti hálózatba szerveződik, amit egy anyafa irányít – állítja korszakalkotó könyvében egy kanadai erdész.
Suzanne Simard életművéről nemrég Pulitzer-díjas könyv és hollywoodi sikerfilm készült. Ez még a sztártudósok esetében is ritka, egy – például az orvostudományhoz vagy a számítástechnikához képest – kevésbé megbecsült tudományterület ismeretlen képviselője esetében pedig egészen rendkívüli. Ám a Brit Columbia-i Egyetem erdészprofesszorának személyisége és felfedezése is az, így a visszhang nagyon is megérdemelt.
Simard nem kevesebbet bizonyít, mint hogy a fák egy bonyolult gombahálózaton keresztül a föld alatt kommunikálnak egymással. Az egész középpontjában egy anyafának hívott egyed koordinál, amely a hatalmas föld alatti hálózatok csomópontjaként gyógyítja és táplálja az erdő többi tagját. Amellett, hogy ők az erdő legnagyobb fái, aktívan támogatják a csemetéket azáltal, hogy gombákkal fertőzik meg őket, ellátva a kicsiket a növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal.
Ha mindez nem lenne elég: amikor egy fa haldoklik, a gombahálózaton keresztül a vele genetikai rokonságban álló szomszédai felé pumpálja felhalmozott tápanyagait. Önmagán már nincs mit megmentenie, ám rokonaiban tovább élhet, ezért továbbadja utolsó erőforrásait. Egyetlen állatot sem ismerünk, amely efféle rutint tanúsítana – a fák viselkedése a földi élőlények közül egyedül az emberéhez hasonlítható. Az együttműködés ráadásul nem korlátozódik az egyes fajokon belüli segítségnyújtásra. A nyírfák például bonyolult szimbiózisban állnak a fenyőkkel: a már említett gombahálózaton keresztül évszaktól függően szénmolekulákat adnak át egymásnak. A forró, száraz nyáron a cukrokban gazdag nyírfák táplálják a naptól szenvedő fiatal fenyőket, utóbbiak pedig kora tavasszal és késő ősszel viszonozzák a szívességet. Egy másik példa: a lombhullató fák lombja biztosítja a fiatal tűlevelűeknek a szükséges árnyékot, a lehullott levelek pedig a talaj nitrogénforrásaként szolgálnak. Hosszú távon mindkét fél hasznot húz, erős és életképes lesz.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
Szabadfi Szabolcs által a Highlights of Hungary díjra jelölt könyv egyedülálló krónika. A Szőlő Jövésnek Könyve nem csupán városi dokumentum, hanem az évszázadok lenyomata.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
„A tehetség isteni áldás, de…”
Joe Bident sem kíméli az új könyvében a volt politikus.
Nos, nem is lehetett mást várni két komcsi gyökerű embertől, mint hogy választási csalást emlegessen, hergelve Orbán Viktor ellen. Horváth K. József írása.
A Highlights of Hungary díjra jelölt Bán János, vagy ahogy sokan ismerik, Bán Mór Hunyadi-sorozatával a 15. századi Magyarország szívverését hozta vissza közénk.
