Az utóbbi hónapokban több neves külföldi elemző hangoztatta: Magyarország és a közép-európai régió új sikertörténetet ír. A befektetők nemcsak szavukat, pénzüket is adják Magyarországért, ezzel hatástalanítva Brüsszel pénzügyi szankcióit.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Chetan Sehgal, a Franklin Templeton globális befektetési cég feltörekvő gazdaságokkal foglalkozó részlegének igazgatója a vállalat honlapján megjelent elemzésében amellett érvel, hogy jó ötlet hosszabb távon a feltörekvő gazdaságokban befektetni, beleértve a közép-európai régiót is.
Az utóbbi évtizedben világszerte nagymértékben nőtt a gazdaságok adóssága, s a bruttó hazai össztermékhez viszonyított államadósság – ahogy a vállalati és a lakossági adósság szintje is – jelenleg jóval alacsonyabb a feltörekvő gazdaságokban, mint a fejlett országokban, kivéve Kínát. Ezért is érzi úgy Sehgal, hogy a feltörekvő piacoknak sokkal nagyobb mozgásterük van ahhoz, hogy növeljék adósságukat, anélkül hogy ez káros hatással lenne gazdaságukra. Az adósság ugyanis kétélű kard, lehet előnyös, társulhat növekedéshez, akár segítheti is – ahogy ez most megfigyelhető a feltörekvő piacokon –, túlzott mértékben viszont veszélyt jelenthet.
A befektetési cég igazgatója kiemeli, hogy Magyarország, Lengyelország vagy Törökország adóssága jóval alacsonyabb, mint például Japáné, Ausztráliáé vagy Franciaországé, utóbbiaké meghaladja a bruttó hazai össztermékük 150 százalékát is. Hozzáteszi: a feltörekvő Európában a magánszektor hitelállománya a GDP százalékában alacsonyabb mind a fejlett világhoz, mind a feltörekvő ázsiai gazdaságokhoz képest. Ez is fontos oka annak, hogy Latin-Amerika és a feltörekvő Európa továbbra is vonzónak tűnik sok befektető szemében. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy térségünkben a részvények is vonzó értékelésekkel bírnak, és a fejlett gazdaságokhoz képest olcsóbbak, jóllehet erős a növekedési potenciál a régióban, és a hitelezésben is sok tér van még.
Frank Holmes, a U.S. Global Investors befektetéskezelő vállalat vezérigazgatója szerint is megbízható befektetési célpont Közép- és Kelet-Európa. A Forbesban megjelent elemzésében megjegyzi, hogy Oroszország részvénypiaca – amit a MOEX Russia Index tükröz – szeptember közepéig jobban teljesített, mint a Standard and Poor’s 500 tőzsdeindex alapján az amerikai. Hozzáteszi, hogy az orosz részvények ár-érték arányban szinte verhetetlenek, a legolcsóbbak közé tartoznak a fejlett világban.
Úgy véli, az orosz siker egy nagyobb régiós növekedési trendbe illeszkedik, s egész Kelet-, illetve Közép-Európa is ugyanolyan érdekes. A térség közel található Nyugat-Európa legfejlettebb gazdaságaihoz, de sok közös vonása van a világ többi feltörekvő piacával, különösen a kelet-ázsiaiakkal, mivel mind a két régió fontos gyártási csomópontot képez, írja Holmes.
A vállalatvezető szerint az ipari erő megléte több esetben dinamikus, tartós növekedést eredményezett. Példaként Lengyelországot említi, amelynek gazdasága a járvány előtti időszakban közel harminc évig bővült folyamatosan, míg 2017-ben a londoni FTSE Russell befektetési elemző cég a feltörekvő piaci státuszból fejlett piacgazdasággá nyilvánította. Azaz Lengyelország volt az első közel egy évtized után, amelynek sikerült kategóriát váltania.
Közép- és Kelet-Európa felemelkedése elfeledett sikertörténet, írta a Financial Timesban Ruchir Sharma, a Morgan Stanley vezető globális stratégája. Az indiai szakember szerint ritkán sikerül egy országnak a belépés a legfejlettebb gazdaságok klubjába, s az ázsiai tigrisek után most a közép-európai országoknak is összejöhet.
Sharma kiemeli, hogy egészen idáig egyetlen olyan tényezőt ismert meg a világ, amely hosszú távon is gazdasági növekedést hoz, ez pedig a gyártási kapacitás, azaz az ipar. Márpedig az iparosodásban Közép- és Kelet-Európa teljes mértékben követi Kelet-Ázsia sikertörténetét. A szakértő ezzel elismeri az újraiparosítás magyar modelljét, és arra is rámutat, hogy napjaink Közép- és Kelet-Európát érő kritikái a bíróságokkal vagy a médiával kapcsolatban csak az állítólagos visszalépésekre koncentrálnak, az előrelépésekről nem tesznek említést.
Erős és világos visszajelzés a magyar gazdaságpolitikának, hogy felminősítette Magyarországot a Moody’s Investors Service, mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett videóban szeptember 25-én. A nemzetközi hitelminősítő 24-én éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi Baa3-ról Baa2-re javította a magyar államadós-osztályzatot. Erre reagált úgy Varga Mihály, hogy „ennél jobb hír nem is érkezhetett volna a hétvégére”.
A Moody’s szakértői szerint a magyar gazdaság ellenálló képességét bizonyítja az első félév kimagasló gazdasági növekedése, ami a hatékony gazdaságvédelmi és -újraindítási intézkedéseknek köszönhető – emelte ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy válságidőszakban vagy utána nem felminősíteni, hanem gyakran leminősíteni szokták az országokat.
Az elemzők a magas beruházási ráta miatt a középtávú kilátásokat is kedvezően értékelik: várakozásuk szerint a magyar gazdaság növekedése a következő öt évben elérheti az évi 4 százalékot is – mondta Varga Mihály. Aláhúzta, hogy hazánk jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott gazdaságok kategóriájába tartozik.
Nem csak a Moody’s felminősítése volt szeptember fontos gazdasági híre. Az idézett nemzetközi nagybefektetők, illetve a hitelminősítő pozitív értékelését tettek követték: Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényt. Az Államadósság Kezelő Központ szeptemberben módosította idei finanszírozási tervét, hogy lehetőséget teremtsen legfeljebb 4,5 milliárd euró (1600 milliárd forint) összegben devizakötvény kibocsátására, amely az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz előlegkifizetésének esetleges csúszása miatt szükséges áthidaló forrásbevonást, egyes 2021-es évi kormányzati kiadások fedezetét, valamint a 2022-es költségvetési hiány részleges előfinanszírozását szolgálja. Ez külföldi pénzben való hitelfelvételt jelent Magyarország részéről, de nem okoz túlzott eladósodást vagy kockázatot, mert a vártnál nagyobb idei gazdasági növekedés alapot ad hozzá. Emellett az ÁKK célja továbbra is az, hogy a devizaadósságot a teljes állomány 10 és 20 százaléka közötti referenciatartományon belül tartsa, megóvva az országot a sérülékenységtől.
A befektetők tehát bíznak a régióban, és kedvező feltételekkel finanszírozzák Magyarországot is. Amint arról a Mandiner is beszámolt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint nyugati pénzügyi befektetők egyértelműen támogatják Orbán Viktort, Brüsszel pénzügyi szankciói – az uniós országok kárenyhítésére szolgáló 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapból nekünk járó rész kifizetésének késleltetése – a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben csak üres fenyegetések.
Gunter Deuber, a Raiffeisen Bank International vezető közgazdásza meg is erősítette a lapnak, hogy „az unió pénzügyi ostora a jelenlegi tőkepiaci környezetben nem túl hatékony”. Az új hitelek pedig növelik Orbán mozgásterét, így ő továbbra is fenntarthatja álláspontját Brüsszellel szemben. A cikk szerint a magyar kormány valószínűleg figyelembe vette, hogy az EU által ígért összegek folyósítása késhet a vita miatt. Magyarország gazdasági helyzete stabil, az államadósság 81 százalékos, az ország fizetőképes adós, ezt a nemzetközi hitelek is tanúsítják. Sok német és más nyugat-európai befektető szívesen veszi meg a devizakötvényeket, ezzel hitelezve az országot és bővítve Orbán Viktor politikai lehetőségeit, az EU pedig nem tehet ez ellen semmit – elemez a német lap.
A cikk szerzője számára furcsa, hogy a nyugati befektetők, akik rendszerint támogatják a magyar miniszterelnököt, gyakran épp azon országokból valók, amelyek kritizálják. Ezek a támogatások pedig segítenek most abban, hogy Orbán megszilárdítsa helyzetét. Az Európai Bizottságnak emiatt be kell ismernie, hogy pénzügyi szankciói csupán tartalom nélküli fenyegetések – írják.
Frankfurtból, a német pénzügyi központból tehát úgy látszik, hiába a politikai vádaskodás Magyarországgal szemben, a magyar gazdaságpolitika olyan eredményes, hogy a döntéseket számokra alapozó befektetők nem követik országaik politikai hadjáratát, sőt keblükre ölelik Magyarországot a Brüsszellel szembeni esetleges konfliktusban.
A lap utal arra, hogy a jelek szerint a kormányfő hosszabb vitára is berendezkedhet, kellő mozgástere van ugyanis ahhoz, hogy ne kelljen engednie – és ebben épp a nemzetközi befektetők segítik. Megítélésünk szerint itt jelenik meg a gazdaságpolitika nemzeti szuverenitást erősítő szerepe: mivel a pénzügyi befektetők szívesen veszik a magyar papírokat, a piac beáll Magyarország mögé, tágítva a kabinet mozgásterét.
A frankfurti elemzés üzenete, hogy Orbán Viktor a következő egy évben, a választásig képes lesz meggyőző módon finanszírozni a gazdasági és szociálpolitikáját, s közben ki tud tartani az unióval szembeni elvi vitákban. Emiatt az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának budapesti vizsgálódása, ami a kritikusok szerint ügyetlen, elvi boszorkányüldözés, a többi hasonló támadással együtt súlytalan, és következmények nélkül marad.
„A dollárkötvényből a legnagyobb részben egyesült államokbeli befektetők vásároltak, a második legnagyobb arányban a britek, s van jelentős ázsiai, közel-keleti és európai befektető is. Az eurókötvény-tulajdonosok jobbára európai, ezen belül a legnagyobb hányadban német, valamint brit befektetők, bankok, befektetési alapok, és nagy arányban képviseltették magukat nemzetközi intézmények és szuverén jellegű befektetők is” – nyilatkozta a Portfóliónak Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.
***
Varga Mihály: Erős és világos visszajelzés a felminősítés – Bővebb írásunk a mandiner.hu-n
Nyitóképen: A frankfurti Szent Bertalan-dóm a banknegyed épületei mellett. Európa pénzügyi központjában azon aggódnak, hogy az európai befektetők Orbán Viktor mögé állnak Brüsszellel szemben. Fotó: MTI / AP / Michael Probst
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
