Lemondott Sebastian Kurz – akinek fiatal kora ellenére nem ez az első nagy fordulat a politikai pályafutásában. Összeszedtük, miért bukott meg az osztrák kancellár, és mi jöhet utána.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
Szombat óta nem Sebastian Kurznak hívják Ausztria kancellárját – de hogy ez vajon a 35 éves, 31 évesen kancellárrá választott politikai csodagyerek pályafutásának végét jelenti, vagy csak egy 2019. májusi, bizalmatlansági indítvánnyal való leváltásához hasonló újabb szünetet, azt ma még senki nem tudja.
A minap robbant a hír, hogy Sebastian Kurz és körei ellen korrupciós vádak alapján nyomoz az Állami Gazdasági és Korrupciós Ügyészség (WKStA), az események pedig múlt szerdán érték el tetőpontjukat, amikor is a WKStA razziát tartott a kancellári hivatalban, a Kurz vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) székházában, illetve a pénzügyminisztériumban. Ekkor kezdett el nőni a Kurzra nehezedő nyomás párton belül és kívül: Hermann Schützenhöfer néppárti stájer tartományfőnök úgy kommentálta pártelnöke botrányát, hogy „a vádak keménysége felfoghatatlan, s olyan mértéket értek el, hogy már a lehetséges határait feszegetik”. Werner Kogler alkancellár, a Zöldek vezetője „hivatala gyakorlására alkalmatlannak” minősítette Kurzot, távozását pedig a néppárti–zöld koalíció fennmaradásának feltételévé tette.
Ez utóbbi, illetve Pamela Rendi-Wagner szociáldemokrata és Herbert Kickl szabadságpárti pártelnökök bizalmatlansági indítvánnyal való fenyegetőzése győzte meg végül Kurzot arról, hogy oldalra lépjen, hangsúlyozva, hogy „a vádak hamisak, és ezt tisztázni is tudom majd”.
Kurz a távozásával megmentette a koalíciót. Régi szövetségesét, az 1997 óta külügyi pályán mozgó, tapasztalt diplomatát, Alexander Schallenberg külügyminisztert javasolta utódjául, akinek személyét a zöldek is elfogadták. Az exkancellár azonban továbbra is az ÖVP elnöke szeretne maradni, munkáját pedig a parlamentben frakcióvezetőként folytatná – az osztrák választójog ugyanis megengedi, hogy a mandátumot nyerő, de arról lemondó képviselő igény esetén visszakapja a mandátumát. Bár az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) részéről felmerült a gyanú, hogy a parlament Kurznak csak a képviselői mentelmi jog miatt vonzó munkahely, a politikus igyekezett világossá tenni, hogy mentelmi jogának felfüggesztését maga kezdeményezi majd, hogy a vizsgálatok minél gyorsabban véget érhessenek.
A makrogazdasági mutatókon túli aspektusokat is számba véve nem csak az életszínvonal, a jóllét is növekedett idehaza. Bőven van még teendő, de az új kormány stabil alapokról indulhat a kampányígéretek beváltására.
Közjogi méltóságok eltávolítására tett ígéretet a választási kampányban Magyar Péter, most pedig, a kétharmados többség birtokában igyekszik is eleget tenni neki. Sulyok Tamás államfőt hol kemény bírálattal, hol fenyegetéssel próbálja rávenni a lemondásra. Hasztalan.
„A magyar alapítású Wizz Air jelentős, 39 százalékos kapacitásbővítést tervez Spanyolországban 2026-ra, célja a Ryanair és az Easyjet piacának meghódítása” – írja a spanyol ABC.
A feltételezett elkövetők állítólag azt kiabálták, hogy „Antifa!”, majd elmenekültek.
Súlyos következményekről beszélnek a szakértők az egyre nagyobbra dagadó ügy kapcsán Ausztriában és Magyarországon.
Szervezési zavarok és bizalmatlanság.
A kamasz- és fiatal felnőttkor legmeghatározóbb időszakáról jelent meg kötet.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
