A Moore-törvény, a globalizáció és a biológiai sokféleség visszaszorulása felforgatta az életünket, és az újdonságokhoz mindig csak pár évünk marad alkalmazkodni. Mindez ellehetetleníti a nagy intézményeket, de felértékeli a kisközösségek adaptációs képességeit – vallja a globalizmus jobb belátásra tért apostola.
Thomas L. Friedman három évtizede a globalizmus legolvasottabb apostolainak egyike. És mégis lapos a Föld – A XXI. század rövid története című könyve az ezredvégi zeitgeist talán leginkább felkapott írásműve volt, miközben a The New York Times kolumnistájaként annyiszor intézett himnuszt egy amerikai érdekek dominálta, mégis mindenki számára üdvös világgazdasági rendhez, hogy Friedman-generátor néven pimasz programozók külön algoritmust alkottak szófordulatainak reprodukálására.
Köszönöm, hogy késtél – üdvözli saját bevallása szerint a megbeszélt ebédre sokszor késve érkező barátait Friedman. Így akaratukon kívül is időt és teret hagynak neki az önreflexióra, a csendre és a szemlélődésre. Miért fontos ez? Szerzőnk szerint a technológiában a Moore-törvény (a mikrocsip számítási képességének 18–24 havonkénti megduplázása), a piacon a globális ellátási láncok, illetve a természeti erőforrások terén a biológiai sokféleség drámai csökkenése egyszerre fordítja ki a sarkából az emberi élet öt területét: a munkahelyeket, a politikát, a geopolitikát, az erkölcsöt és a közösségeket. Az inflexiós pontot 2007-re teszi, számos háttéresemény együttese okán ekkorra datálja az egymással párhuzamos folyamatok összeérését.
A kötetben megszólal Amory Lovins fizikus, aki szerint „a biológiai rendszerek életképességének egyetlen titka az adaptivitás, minden más csupán részletkérdés”. Az ember esetében azonban ez rendkívül nehézkessé vált, mivel olyan markáns technológiai, politikai és környezeti változásokkal, amikhez korábban generációk alatt alkalmazkodtunk, most mindössze tíz-tizenöt év alatt kell megbarátkoznunk. Ráadásul ez csak a kihívás könnyebbik fele. A nehezebb, hogy az újdonságok elévülési ideje is jelentősen rövidült: minden technológia öt-hét éven belül alkalmatlanná válik folyamatosan gyorsuló életünk hatékony támogatására. Ez a körülmény azonban viccet csinál nem csupán a szabadalmi jogból, de például az oktatási intézményeinkből is. Tízből kilenc esetben a kormányzat és a vállalatok képtelenek lépést tartani.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
„Aktiváld a benned rejlő szupererőt.”
Hogyan szabályozza, cenzúrázza a médiát az EU úgy, hogy tagállamoktól von el jogköröket és liberális NGO-kra bízza a közösségi platformok ellenőrzését? Béky Zoltán médiajogász a legújabb kötete kapcsán kérdeztük az uniós cenzúráról. Interjúnk.
Honfitársa írt leleplező könyvet az ukrán elnök felemelkedéséről, tündökléséről és erkölcsi bukásáról. A Joker magyarul is megjelent, és igazán tanulságos – bőven akad benne olyasmi, ami kényelmetlenül ismerősnek tűnhet idehaza.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
Az elemző szerint a liberális világrenddel az olcsónak hazudott globalizmusnak is befellegzett.
Vajon meddig marad Arne Slot?
Az ember drámai, súlyos belső ellentmondásokkal terhelt lény. Egyfelől ostobán rombol, másfelől a végtelent vizslatja. Győrffy Ákos írása.
