Verseny lezsírozva – kezdődik az ellenzéki előválasztás

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Az előválasztásnak mint a nyugati demokráciákban alkalmazott eljárásnak több funkciója van. Elsődleges célja eredendően az ellenféllel szemben legnagyobb eséllyel induló jelölt kiválasztása, emellett alkalmas lehet a választók aktivizálására, új szavazók megszólítására, választói adatbázisok létrehozására és politikusok karakterépítésére is.

Az ellenzéki pártok indoklása szerint az előválasztás a 2011-es választási törvénnyel átalakított választási rendszerünk megszűnt első fordulóját hivatott helyettesíteni, és az eredménye alapján választják ki azokat a jelölteket, akiket a kormánypártok politikusaival szemben közösen indítanak majd.

A mostani procedúra azonban több szempontból is eltér a nyugat-európai és amerikai politikai rendszerek hasonló eljárásaitól. Egyrészt nem egy párton vagy pártszövetségen belüli jelöltek versenyeznek, hanem több párt politikusai. Másrészt – amint látni fogjuk – a magyar ellenzéki elő­választáson a legtöbb esetben egyáltalán nincs szó versenyről: a választókörzetek csaknem hatvan százalékában a pártok előre megbeszélték, hogy ki lesz a győztes.

Kialkudott választókerületek
A jelöltállítás véget ért, az esélyes jelöltek listája mostanra véglegesedett. Egyértelművé vált, hogy nincs olyan ellenzéki párt Magyarországon, amelynek politikusai valódi eséllyel indulnának a hatpárti összefogás már bejelentett jelölt-jelöltjeivel szemben.

Olyannyira nincs, hogy kiderült, a választókerületek 12 százalékában, 13 választókerületben mindössze egyetlen jelöltre lehet szavazni, azaz itt valójában nem is rendeznek előválasztást. Az e helyeken indulók jellemzően országosan ismert politikusok, parlamenti képviselők, mint például Szabó Tímea, a Párbeszéd és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke, a DK-s Varju László, az MSZP-s Hiller István vagy Steinmetz Ádám, a Jobbik képviselője. Van ugyan három körzet, ahol független jelöltek vagy mérhetetlen támogatottságú pártok egy-egy politikusa indul velük szemben, ezeket az ellenfeleket nehéz lenne komolyan venni.

Azon vezető ellenzéki politikusok többségének sem kell nagyon izgulnia, akik ellen az összefogás többi pártja indít egy jelöltet. Ezek ugyanis nagyrészt csak a látszat kedvéért odaállított politikusok, akiknek valójában semmi esélyük Kunhalmi Ágnes, Mesterházy Attila, Szél Bernadett, Márki-Zay Péter  vagy Bősz Anett ellen. Erről szólt a DK politikusa, Arató Gergely beismerésnek is beillő kijelentése, miszerint a pártalkuk része olyan jelöltek indítása, akiknek a dolga csak a segédkezés a „barátságos versengésben”. Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere pedig úgy fogalmazott: „van, ahol egyjelölti verseny lesz, vagyis az előválasztás korlátozott, fékezett habzású”.

Mutatóban lesznek érdeminek látszó párharcok is. Az olyan kemény adok-kapokkal járó összecsapások, mint az Ungár Péter–Czeglédy Csaba- vagy a Tóth Csaba–Hadházy Ákos-csörte, kiválóan alkalmasak arra, hogy elhitessék a választókkal a valódi verseny meglétét. Ilyen küzdelem azonban mindössze hét körzetben várható, és ezek tétjének súlyát is megkérdőjelezi az, hogy a vesztes jó eséllyel befutó helyhez juthat majd a közös ellenzéki listán.

A Nagy Attila Tibor politikai elemző szavaival élve „füstös szobákban folytatott tárgyalásoknak” egyébként a két legerősebb ellenzéki párt, a DK és a Jobbik a legnagyobb nyertese. A Jobbik 57 körzetben támogat más jelölteket, miközben összesen 92-en léptek vissza a párt politikusai javára. A Demokratikus Koalíció mindössze 39 helyen támogat másokat, de 59 körzetben ő a kedvezményezett. Egymás politikusait közel azonos arányban (16-14 Gyurcsány Ferencék javára) segítik.

A legnagyobb vesztes az évek óta az MSZP-n élősködő Párbeszéd és az LMP, amely 85, illetve 65 helyen támogatja a többi párt jelöltjeit, cserébe azonban csak 28, illetve 23 helyen állnak be politikusai mögé a többiek.

A visszalépések sora ráadásul, úgy tűnik, még nem ért véget: lapzártánk előtt jelentette be Bíró László, a Jobbik korábbi rasszista kijelentései miatt botrányba keveredett politikusa, hogy lemond a jelöltségről MSZP-s ellenfele javára. Bíró, aki tavaly a teljes ellenzék támogatásával indulva alulmaradt az időközi parlamenti választáson, döntését úgy indokolta: „A nemzet érdeke azt kívánja, hogy az előválasztáson az a jelölt nyerjen, aki a legalkalmasabb a Fidesz legyőzésére.” Kérdés, hogy miért nem lehetett ennek eldöntését a választókra bízni.

Miniszterelnök-jelölt kerestetik
Összetettebb kérdés a kormányfőjelöltek esete. A mezőny már régen összeállt: a Jobbik Jakab Pétert, a DK Dobrev Klárát, az MSZP–Párbeszéd és az LMP Karácsony Gergelyt jelöli. Rajtuk kívül ringbe száll Fekete-Győr András, a Momentum, Pálinkás József, az Új Világ Néppárt és Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyar­országa Mozgalom jelöltje.

Az előző fél év mérései alapján a második fordulóba kerülni csak a Jakab–Dobrev–Karácsony hármasnak van esélye. A legtöbb közvélemény-kutató szerint Jakab hajszálnyival vezet Karácsony és Dobrev előtt. Utóbbiak helyzetét nehezíti, hogy Karácsony főpolgármesteri pozíciója sok támadási felületet ad, Dobrev Klára pedig Gyurcsány Ferenc feleségeként az egyik leginkább elutasított politikus Magyarországon. Jakab közben szinte tét és felelősség nélkül kampányolhat mindenféle eszközzel, legyen az nyers vagy paprikás krumpli, száraztészta vagy épp munkagép.Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a miniszterelnökjelölt-jelöltek versenyét tekintve nem feltétlenül mérvadók a közvélemény-kutatók jellemzően országosan mért népszerűségi adatai, hiszen alacsony részvétel mellett az aktív szavazók körében mért támogatottság fog dönteni a győztes személyéről. Már amennyiben nem döntöttek róla eddig azokban a bizonyos füstös szobákban.

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója erre vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt, „lehetséges, hogy Jakab Péter még elhiszi, hogy van esélye, de Gyurcsány Ferencék érdeke az, hogy gyenge jelölt nyerje az előválasztást, ne pedig egy kicsit szeszélyes, nehezen irányítható politikus, ezért a józan ész azt diktálja, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely lesz. Persze ha véletlenül mégis Jakabra esne a választás, biztos, hogy őt is tudják valamivel fogni”.

Az ellenzék megpróbálja „elbábozni”, hogy Jakab megszólítja a vidéki embert, Karácsony pedig a városi szavazót, nagy kérdés, hogy Jakab támogatói látják-e mellette Karácsonyt és Gyurcsányt – tette hozzá. Az igazgató szerint a Fidesz szempontjából az lenne az ideális, ha maga Gyurcsány Ferenc indulna miniszterelnök-jelöltként, „de a felesége, Dobrev Klára valójában az ő reinkarnációja”.

Részvételi hajlandóság és legitimáció
Amennyiben a választók nagy számban vesznek részt az előválasztáson, az erős legitimációt adhat a jelölteknek. Pillanatnyilag azonban úgy tűnik, kifejezetten alacsony a részvételi hajlandóság. A rendező aHang civil szervezet oldalán eddig 12 ezer fő regisztrált, ami különösen annak fényében kevés, hogy legalább egy éve köztudomású az előválasztás megrendezése.

Nagy Attila Tibor korábban az Indexnek úgy fogalmazott, az ellenzéki összefogás nagy kockázatot vállalt az előválasztással, mert alacsony – öt százalék alatti – részvételnél nevetségessé válhat. Valódi verseny híján azonban nagy a valószínűsége, hogy a választók úgy érzik, nincs miért részt venniük az előválasztáson.

Boros Bánk Levente szerint az ellenzéknek nincs egyéb célja, mint hogy eljátssza, megkérdezte a választói véleményét. A Médianéző Központ igazgatója úgy véli, bármekkora lesz is az előválasztási részvétel, a pártok el fogják játszani, hogy a győztes jelöltek a szavazással érdemi demokratikus legitimációt szereztek, és a háttérben meglévő megosztottságuk elrejtésére egységet próbálnak mutatni.

Szerinte az előválasztás gondolata az elmúlt évtizedben végig jelen volt, és az ellenzék minden választási vereség után ezt nevezte csodafegyvernek. Ez azonban sosem igazolódott be. Hozzáteszi: bár most névleg megvalósul az előválasztás, valójában ugyanazok a háttéralkuk döntenek, mint az utóbbi években. Példaként említette Márki-Zay Pétert, aki mögött nincsen párt, és úgy tűnik, „kihagyták a buliból, ezért mindent megtesz, hogy felhívja magára a figyelmet”. Mint megjegyzi, ez az egész a pártok játéka, mindenki más, beleértve a választókat, félre van söpörve. 

***

Előválasztási menetrend

***

MSZP, LMP, majd Jobbik

„Várunk szeretettel, Demeter Márta!” – írta posztjában augusztus 15-én a Jobbik elnöke, Jakab Péter. A korábban szocialista, jelenleg LMP-s politikus úgy döntött, amennyiben 2022-ben újra képviselői mandátumot szerez, munkáját a Jobbik frakciójában folytatja. „A Jobbikkal eddig is kiváló volt az együttműködésünk, és jóleső érzés az a politikai és emberi támogatás, amit tőlük eddigi munkám során kaptam” – írta a hírt megerősítő posztjában a képviselő.

– írta posztjában augusztus 15-én a Jobbik elnöke, Jakab Péter. A korábban szocialista, jelenleg LMP-s politikus úgy döntött, amennyiben 2022-ben újra képviselői mandátumot szerez, munkáját a Jobbik frakciójában folytatja. „ – írta a hírt megerősítő posztjában a képviselő.

Nyitókép: Mandiner-archív