Nem akartok „tipikus erdélyi zenekar” lenni – nyilatkoztátok korábban. Miért?
Tatár Attila: Igazából azt nem szeretnénk, ha a zene előfutára lenne a származásunk – hogy székely fiúk vagyunk. Budapestről nézve ugyanis ez valamiféle különlegességnek számít. Nem akartuk, hogy az erdélyiségünk miatt legyünk egzotikusak vagy különlegesek. Elsősorban zenészek szeretnénk lenni. Sosem titkoltuk persze, hogy honnan jövünk, és büszkék vagyunk a szülőföldünkre. Nagyon jól fogadott minket az otthoni közönség, ezért azt tűztük ki célul, hogy megismertessük magunkat a Kárpát-medence egészével. Az első öt évünkben mindenki otthon élt, Gyergyószentmiklóson, így a klipeket is ott forgattuk, a hegyek és a fenyőerdők között. Ez számos további ötletet adott: az egyik klipet egy barlangban vegyük fel, a másikat egy nemrég épült vasalt úton. Ezek jó poénok voltak, végül hozzáragadtak a zenekar nevéhez. Nem akartuk, hogy az emberek azt kérdezzék egymástól: „Ismeritek ezt az erdélyi zenekart?” Inkább arra törekedtünk, hogy azt kérdezzék: „Ismeritek ezt a zenekart? Na, ez a zenekar egyébként erdélyi.”
Sosem titkoltuk, hogy honnan jövünk”