Magyarország s talán a világ első női régésze volt Torma Zsófia, akit bogarászó kisasszonynak tituláltak a gúnylapok.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban
„Ásatott is, gyüjtött is az akkori idők fogyatékos és tökéletlen módszere szerint, mindenek felett pedig temérdek őskori emléket mentett meg a tudomány számára és ebben áll munkásságának főérdeme” – írja Roska Márton az 1941-ben megjelent, A Torma Zsófia-gyüjtemény című mű nyitóoldalán az első magyar – egyes források szerint világelső – női régészről. Az 1840-ben az észak-erdélyi Csicsókeresztúron született Zsófia apja, Torma József neves történész, testvére, Torma Károly pedig korának elismert régésze, országgyűlési képviselője volt, így a lány korán megismerkedhetett a régmúlt idők kutatásának miliőjével. Felnőve állítólag huszonöt kérője akadt a szép és okos, jó családból származó Tormának, ám ő sosem adta be a derekát, élete végéig hajadon maradt, a tudományra koncentrált. „Az ifjúság röpke ábrándképei helyett komolyabb törekvések népesítik be akaratlanul is lelke világát, s minden iránt lobbanékony érdeklődéssel viseltetett a mit a hazai föld természeti ritkasága, vagy régiség alakjában eléje tárt” – írta róla tanítványa, Téglás Gábor.
Torma 1875-ben kezdett ásatni – Rómer Flóris biztatására – Tordos őstelepén, egy évvel később pedig száz leletével jelent meg a budapesti 9. Nemzetközi ősrégészeti és embertani kongresszuson. Ő volt az első nő az előadók között, s vicclapok élcelődtek rajta, bogarászó kisasszonyként említették, de ez nem állította meg. 1879-ben publikált először, témája Hunyad vármegye kőkorszakbeli telepei voltak. A következő évben a német antropológusok berlini nagygyűlésére hívták. Itthon ekkoriban is sokan támadták, talán ezért is kérte Haynald Lajos bíboros érseket 1881-ben, hogy tegye meg a belga királyné társalkodónőjévé. A lehetőség nem adatott meg neki, így itthon maradt, folytatta kutatásait. Levelezett angol és francia tudósokkal, s a nyolcvankét éves Kossuth Lajos is üzent neki ősrégészeti vizsgálatainak okán.
Új kutatások indulnak Kínában, amelyek döntő fontosságúak lehetnek a magyar őstörténet felfedezésében. Neparáczki Endre genetikus szerint a tudományos kérdés sosem az volt, hogy az európai hunok és a honfoglaló magyarok között van-e közvetlen genetikai kontinuitás, hanem az, hogy van-e a két etnikumnak közös őse.
Nem mennek át a privát üzenetek, és a legfrissebb bejegyzések sem töltődnek be – panaszkodnak a felhasználók.
A Meta mostani lépése akár egy új fejezet kezdetét is jelentheti – derül ki a Faktum tényellenőrző portál elemzése alapján.
A Google és a Meta a tényellenőrzési kódex ellenére nem hajlandó alkalmazni az uniós előírásokat.
A Fradi edzője bocsánatért esedezik, a kapusa pedig csődöt emleget a kupabúcsút követően. Összegyűjtöttük a hét legolvasottabb sporthíreit.
A Szent Mihály Gyermekotthon az ukrán gyökerű, de magyar identitásban nevelkedő gyermekeknek kiutat jelent Kárpátalja gyakran kilátástalan közegéből, és egy szebb élet felé tereli őket.
