Magyarország s talán a világ első női régésze volt Torma Zsófia, akit bogarászó kisasszonynak tituláltak a gúnylapok.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban
„Ásatott is, gyüjtött is az akkori idők fogyatékos és tökéletlen módszere szerint, mindenek felett pedig temérdek őskori emléket mentett meg a tudomány számára és ebben áll munkásságának főérdeme” – írja Roska Márton az 1941-ben megjelent, A Torma Zsófia-gyüjtemény című mű nyitóoldalán az első magyar – egyes források szerint világelső – női régészről. Az 1840-ben az észak-erdélyi Csicsókeresztúron született Zsófia apja, Torma József neves történész, testvére, Torma Károly pedig korának elismert régésze, országgyűlési képviselője volt, így a lány korán megismerkedhetett a régmúlt idők kutatásának miliőjével. Felnőve állítólag huszonöt kérője akadt a szép és okos, jó családból származó Tormának, ám ő sosem adta be a derekát, élete végéig hajadon maradt, a tudományra koncentrált. „Az ifjúság röpke ábrándképei helyett komolyabb törekvések népesítik be akaratlanul is lelke világát, s minden iránt lobbanékony érdeklődéssel viseltetett a mit a hazai föld természeti ritkasága, vagy régiség alakjában eléje tárt” – írta róla tanítványa, Téglás Gábor.
Torma 1875-ben kezdett ásatni – Rómer Flóris biztatására – Tordos őstelepén, egy évvel később pedig száz leletével jelent meg a budapesti 9. Nemzetközi ősrégészeti és embertani kongresszuson. Ő volt az első nő az előadók között, s vicclapok élcelődtek rajta, bogarászó kisasszonyként említették, de ez nem állította meg. 1879-ben publikált először, témája Hunyad vármegye kőkorszakbeli telepei voltak. A következő évben a német antropológusok berlini nagygyűlésére hívták. Itthon ekkoriban is sokan támadták, talán ezért is kérte Haynald Lajos bíboros érseket 1881-ben, hogy tegye meg a belga királyné társalkodónőjévé. A lehetőség nem adatott meg neki, így itthon maradt, folytatta kutatásait. Levelezett angol és francia tudósokkal, s a nyolcvankét éves Kossuth Lajos is üzent neki ősrégészeti vizsgálatainak okán.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
A vállalat így szeretné kikerülni az uniós politikai hirdetésekre vonatkozó új átláthatósági szabályokat.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Ez már nem csupán technikai bravúr.
Hankó Balázs kijelentette, a háború megtört családokat, közösségeket hagy maga után és nehezen megbocsájtható tetteket.
Gerald Grosz új könyve, „Merkel műve – a mi bukásunk”, politikai bombaként robbant a német közéletben.
