Kevés szó van, amely manapság többször kerül közéleti vitáink középpontjába, mint a jogállam. Ezeknek a vitáknak egy része fontos, és megfelelő keretekkel is bír: a jogállamiság a modern alkotmányos állam működésének kulcsfontosságú szabályait rögzíti. A polgárok életébe való állami beavatkozás korlátok közé szorítása, a jogbiztonság, a bírói függetlenség vagy a hatalommegosztás elve – többek között – olyan alkotmányossági követelményeket jelent, amelyeknek akkor is alapvető mércéül kell szolgálniuk a közhatalom gyakorlásának megítélésére, ha bizonyos körökben maguk is értelmezés tárgyai. A laikusok azonban okkal érezhetik úgy, hogy tán a kelleténél is többször kötünk ki ennél az alkotmányos alapelvnél. Ma ugyanis olyan társadalmi viták is jogállamiság-kérdésként jelennek meg, amelyekben a jogivá transzformált megközelítés már nem a közjót szolgálja.
Jogtudományi egyetértés övezi, hogy a jogállamiság tartalmi, vagyis a jogrendszer formális szabályain (például jogbiztonság) túlterjeszkedő felfogása emberi jogi követelményeket is felölel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a konszenzust élvező alapjogi elvárások – úgymint az élethez és a méltósághoz való jog, a vallás- vagy a szólásszabadság – mellett azokat az újabb követeléseket is helyes lenne jogállami kritériumként felfogni, amelyek maguk is nagy morális viták tárgyai. A kérdés ahhoz a mélyebb problémához vezet el bennünket, hogy meddig terjed az emberi jogi érvelés legitimitása. Mert nem lehet vitás, hogy az emberi jogi vívmányok rendkívüli kincseink, amelyekre mint a szemünk fényére, úgy kell vigyáznunk, emellett azt is érdemes belátni, hogy éppen fenntarthatóságuk ellen vét, aki feszítő morális viták elfojtására használja őket.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Az agymosott fiatal tartalomgyártók is beálltak a progresszív sorba.
„Békementet" tartottak a lengyel fővárosban.
