Kevés szó van, amely manapság többször kerül közéleti vitáink középpontjába, mint a jogállam. Ezeknek a vitáknak egy része fontos, és megfelelő keretekkel is bír: a jogállamiság a modern alkotmányos állam működésének kulcsfontosságú szabályait rögzíti. A polgárok életébe való állami beavatkozás korlátok közé szorítása, a jogbiztonság, a bírói függetlenség vagy a hatalommegosztás elve – többek között – olyan alkotmányossági követelményeket jelent, amelyeknek akkor is alapvető mércéül kell szolgálniuk a közhatalom gyakorlásának megítélésére, ha bizonyos körökben maguk is értelmezés tárgyai. A laikusok azonban okkal érezhetik úgy, hogy tán a kelleténél is többször kötünk ki ennél az alkotmányos alapelvnél. Ma ugyanis olyan társadalmi viták is jogállamiság-kérdésként jelennek meg, amelyekben a jogivá transzformált megközelítés már nem a közjót szolgálja.
Jogtudományi egyetértés övezi, hogy a jogállamiság tartalmi, vagyis a jogrendszer formális szabályain (például jogbiztonság) túlterjeszkedő felfogása emberi jogi követelményeket is felölel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a konszenzust élvező alapjogi elvárások – úgymint az élethez és a méltósághoz való jog, a vallás- vagy a szólásszabadság – mellett azokat az újabb követeléseket is helyes lenne jogállami kritériumként felfogni, amelyek maguk is nagy morális viták tárgyai. A kérdés ahhoz a mélyebb problémához vezet el bennünket, hogy meddig terjed az emberi jogi érvelés legitimitása. Mert nem lehet vitás, hogy az emberi jogi vívmányok rendkívüli kincseink, amelyekre mint a szemünk fényére, úgy kell vigyáznunk, emellett azt is érdemes belátni, hogy éppen fenntarthatóságuk ellen vét, aki feszítő morális viták elfojtására használja őket.
Boros Bánk Levente szerint hitelességi válságot is eredményezhet a Tisza Pártnál, ha a szimpatizánsai sorozatosan azzal szembesülnek, hogy a vezetőjük valótlanságokat állít vagy nem tartja be az ígéreteit.
A politikus szerint akik eddig jogállamiságról prédikáltak, már csak a hatalom nyelvén beszélne
Idén januártól a BKK járatain dolgoznak ugyan rendészek, de mindössze 75-en, Vitézy Dávid korábban 200 fővel kívánta felállítani a csoportot.
Ezek voltak idén a Mandiner legolvasottabb cikkei.
Úgy nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek – írja az Il Giornale.
Adam Bodnar szerint mindenképpen meg kell buktatni Orbán Viktor kormányát.
Abban viszont igen, hogy nem ez volt a Liverpool és a magyar középpályás legjobb meccse az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban.
Fortuna ezúttal a keleti szomszédunknak sem kedvezett.
