Térden állva?

A hetvenes évek végén a Térden állva című dal első taktusait hallván a Beatrice zenekar közönsége a koncerteken egy emberként ereszkedett térdre. Az összetartozás kifejezésén túl ennek nem várt haszna volt, hogy azonosíthatóvá váltak a koncertre érkezett megfigyelők, akik csak fáziskéséssel vették észre, mit kellene tenniük az ügyes elvegyüléshez. Mikor térdepel még a magyar ember? A labdarúgó-Európa-bajnokság egyik fő kérdése, hogy melyik válogatott térdel le a mérkőzések előtt; a magyar minden­esetre elutasította ezt.

Akik támogatják a térdeplést, arra hivatkoznak, hogy a tiltakozó gesztus 2016-ból származik, amikor egy amerikaifocista, Colin Kaepernick társával együtt – a feketékkel szembeni rendőri túlkapások ellen tiltakozva – úgy döntött, a mérkőzések előtt felhangzó nemzeti himnusz alatt nem feláll, hanem letérdel. A gesztus aztán elhalványult a köztudatban, mígnem tavaly tavasszal, George Floyd halálát követően világszerte gyorsan újra elterjedt. Floyd halála rendőri intézkedéshez köthető, az azóta elítélt rendőr hosszú percekig a nyakán térdelt. A térdre ereszkedést ezt követően a Black Lives Matter mozgalom avatta jelképévé.

Vajon mit jelent a térdelés: az amerikaifocisták gesztusával való azonosulást vagy a BLM mozgalom támogatását? A faji egyenlőség követelését vagy azt a „csomagot”, amit a BLM ezenfelül még magával hoz: lázítást a fennálló társadalmi rend ellen, a hagyományok lebontását, a történelem átírásának kísérletét, a fehérekkel szembeni rasszizmus jeleit? Miközben a faji egyenlőség igényét nem lehet vitatni, a csomag egyéb részei, mondjuk úgy, kevésbé vonzók.