Ferenc pápa nemrégiben kiadta az egyházi törvénykönyv átfogó módosítását. A változások, egyebek mellett, az egyházi személyek által elkövetett gyermekbántalmazásokra kívánnak reagálni. Egyértelműbben, pontosabban fogalmaznak, szűkítik a püspökök mozgásterét, és igyekeznek bezárni a kiskapukat. A revíziót felügyelő vatikáni részleg vezetője, Filippo Iannone érsek szerint eddig túlzott engedékenység jellemezte a törvény értelmezését, és néhány püspök a könyörületességet az igazságosság elé helyezte.
Nem ártana, ha a közélet és a közbeszéd egyéb területein is pontosabban fogalmaznánk. A fogalmak fellazítása mögött gyakran áll valamilyen politikai vagy ideológiai célzat. De a pongyola szóhasználat még a legjobb szándék esetén is veszélyes. Sarah Rushing új könyvében, amelynek címét magyarra leginkább a „sérülékenység erényei” fordulattal adhatnánk vissza, ilyen, roppant kényes fogalomátértelmezéssel operál. Felfogásában az autonómia nem egyszerűen a liberális „nem beavatkozás” elvét jelenti. Többet kíván meg az államtól annál, mint hogy vonuljon vissza, és ne szóljon bele a polgárok egyéni választásaiba. Amellett érvel, hogy a gyengébb, sérülékenyebb felet segíteni, tájékoztatni kell, hogy valóban informált legyen, és jó döntést hozhasson. Ilyenkor az erősebb félnek alázatosan teret és erőt kell adnia a kiszolgáltatottabbnak. Az alázatos viselkedések így kialakuló kölcsönös hálója növeli majd az állampolgárság értékét, a társadalom erejét − állítja.
Mindez nagyon jól hangzik. Azért érdemes megállnunk egy pillanatra, és átgondolni, miről is van szó. Rushing felfogásában az alázat célja az, hogy a másik preferenciáinak kinyilvánítását segítse. Az alázatos viselkedések társadalmi szinten pedig egyfajta kölcsönösen előnyös üzletté lényegülnek át. Azért vagyok alázatos, hogy aztán majd velem is alázatosak legyenek. Végeredményben az alázat egyfajta profitként való felfogásával éppen azt a neoliberális szemléletmódot erősíti meg, amelyet kritizálni kíván. Hiányzik ugyanis a valódi alázat másik oldala. Az, amikor saját érdekemről ellenérték, ellentételezés nélkül mondok le a másik kedvéért. Visszahúzódom, hogy a másik kinyílhasson. Meghajlom, hogy a másik magasabbra juthasson. Úgy cselekszem, hogy csak a cselekedetem gyümölcse látszódjon, én magam ne.
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A miniszterelnök politikai igazgatóját kérdeztük a nagy figyelmet kiváltó egyetemi eljárás kapcsán.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
