Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Az oreg kontinens katonai vezetői szerint a háború lehetősége már nem elméleti kérdés, mégis a nyugati társadalmak többsége nem hajlandó szembenézni ezzel.
Nyugat-Európa katonai vezetői egyre nyíltabban figyelmeztetik a társadalmakat:
fel kell készülni egy lehetséges háborúra, akár Oroszországgal szemben is.
Fabien Mandon, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke tavaly novemberben sokkolta a közvéleményt, amikor arról beszélt, hogy egy 2030 körüli konfliktus esetén Franciaországnak
el kell fogadnia az áldozatokat, akár a fiatalok elvesztését is.
Szavai azonban felháborodást váltottak ki, sokan háborús uszításnak minősítették azokat, ami jól mutatja: Nyugat-Európa jelentős része továbbra is tagadásban él.
A biztonsági vezetők szerint Európa már nem békében, hanem egy „béke és háború közötti térben” él, ahogyan azt Blaise Metreweli fogalmazta meg.
Mark Rutte ennél is sötétebb képet festett, amikor arra figyelmeztetett:
a kontinensnek olyan háborúra kell felkészülnie, amilyet a nagyszülők generációja átélt.
Míg a balti államokban, Lengyelországban és az északi országokban a „háborús készenlét” mindennapos fogalom, addig Párizsban, Madridban vagy Rómában a fenyegetés sokak számára továbbra is távoli, televízión keresztül szemlélt esemény.
Ennek ellenére több országban már konkrét lépések történnek.
Németország új toborzási rendszert vezet be, amely minden 18 éves fiatalt érint, és adatbázist hoz létre a mozgósítható állományról, amit Boris Pistorius nyíltan „háborús alkalmasságnak” nevez.
Emmanuel Macron Franciaországban önkéntes katonai szolgálatot indít a fiatalok számára, míg Donald Tusk a teljes férfilakosság katonai kiképzésének lehetőségét is felvetette.
A cél mindenhol hasonló: tartalékos állományt építeni és egyértelmű jelzést küldeni az ellenfeleknek.
A civil lakosság felkészítése terén azonban még nagyobb a szakadék Európán belül. Svédország és Finnország részletes útmutatókat oszt szét a háztartásoknak, a lakosságot pedig a „teljes társadalmi védelem” részének tekintik.
Nyugat-Európában ezzel szemben alig zajlik érdemi társadalmi vita a háborús forgatókönyvekről. Egy friss közvélemény-kutatás szerint miközben a lengyelek 77 százaléka magas háborús kockázatot lát, Olaszországban ez az arány mindössze 34 százalék. Abban azonban szinte mindenki egyetértett:
Európa nincs felkészülve egy komoly fegyveres konfliktusra.
Ezt is ajánljuk a témában
Papíron az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a világ legerősebb katonai szövetsége. A valóságban azonban akár 45 napba is telhet, mire egy komolyabb katonai erőt Európa nyugati feléből a keleti frontra juttatnak. Omladozó hidak, szűk alagutak, eltérő vasúti nyomtávok és bénító bürokrácia állják útját a védelemnek – miközben keleten már háború dúl.
Nyitókép: SAM YEH / AFP
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Az Axios információ szerint erről is szó esett a CIA igazgatójának moszkvai látogatása során.
Ukrajna hírszerzési információi szerint Oroszország új szárazföldi offenzívákat tervez Kijev és Csernyihiv ellen.
A NATO tisztviselőinek meg kell erősíteniük a katonai kapcsolatokat Oroszországgal, hogy csökkentsék a háború kockázatát – nyilatkozta a Politicónak Oroszország norvégiai nagykövete.
Ukrajnában a frontvonal évek óta nem mozdul, az áldozatok mindkét oldalon csak nőnek, viszont a novemberi időközi választás az Egyesült Államokban ösztönző hatással lehet valamilyen megállapodásra.
A heves reakciót az váltotta ki, hogy Nagy-Britannia és Franciaország hétfőn fokozott katonai támogatást ígért Kijevnek.
Az orosz Nyomozó Bizottság terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.
