Első osztályú egyetemekért dolgoznak – kuratóriumi tagok a Mandinernek

Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Hegedüs Éva,
a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója

Miért mondott igent a felkérésre, hogy a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának tagja legyen?
Számomra az értékteremtés az igazi teljesítmény, amelyet hosszú távon fenntarthatóan közösen kialakított stratégiával, az érintettekkel együttműködve, kemény, kitartó munkával lehet elérni. A Szegedi Tudományegyetem Magyarország harmadik legnagyobb egyeteme, nemzetközi összevetésben a legjobb helyezéssel rendelkezik a hazai felsőoktatási intézmények rangsorában, ezért megtisztelőnek, egyben inspirálónak érzem a felkérést. Számos elismert szakember, tudós végzett az egyetemen, akik közül többen a nemzetközi élmezőny csúcsára jutottak, közülük is szeretném kiemelni Karikó Katalin professzort. Az elért eredmények biztos alapot jelentenek ahhoz, hogy a szenátussal, az egyetem vezetőivel, oktatóival, kutatóival, a hallgatókkal és természetesen a kurátortársaimmal együttműködve az intézmény hazai és nemzetközi versenyképességének további erősítéséért dolgozzunk, biztosítva az akadémiai és üzleti szempontok optimális kombinációját.

Mit jelenthet a modellváltás hosszú távon?
Minden oktatási intézmény számára fontos a hosszú távú gondolkodás, ezt pedig támogatja az akadémiai vagy üzleti szektorban már bizonyító, döntéseikért felelősséget vállaló, a fenntartói jogokat személyesen gyakorló szakemberek jelenléte.

Sokak szerint a kuratóriumokban politikailag elkötelezett személyek ülnek. Mit szól a kritikákhoz? 
A Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának tagjai eddigi teljesítményükkel bizonyították, hogy szakterületük kiemelkedően eredményes, tapasztalt képviselői, akik hosszú távban tudnak gondolkodni. Meggyőződésem szerint azért vállalták el a feladatot, hogy támogassák az egyetemet a további értékteremtésben.

***

Hernádi Zsolt,
a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója

A Budapesti Corvinus Egyetem az első volt a modellváltó egyetemek sorában. Miért vállalta el a fenntartó alapítvány elnöki posztját?
Magam is a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Corvinus jogelődjén végeztem, ide húz a szívem. De nem csak az érzelmi szempontok játszottak szerepet a döntésemben. A felsőoktatás az egyik legfontosabb stratégiai terület, hiszen az egyetemeink versenyképessége direkt hatással van az egész nemzetgazdaság teljesítményére. Egyszerre hazafias kötelesség és jól felfogott üzleti érdek, hogy kiemelt támogatást nyújtsunk a hazai intézményeknek. A magyar felsőoktatás rendszere és finanszírozási struktúrája továbbra is rabja a posztkommunista világ középszerűségének. Ez az utóbbi években nagyban hozzájárult a tehetséges fiatalok elvándorlásához, amit nem nézhettünk tovább tétlenül. Az új, alapítványi modell a magyar felsőoktatást is a valós versenyre készíti fel. Az oktatás ma már nem nemzeti, hanem globális piac. Így végre az első osztályba kerülhetünk a nemzetközi versenyben. Öröm számomra, hogy részt vehetek ebben a munkában.

Miért lesz előnyös a Corvinusnak a modellváltás?
Hosszú távon jóval kiszámíthatóbb és átláthatóbb működést hoz, hogy az új modellben a finanszírozó nemcsak biztosítja a szükséges forrásokat, hanem a felhasználásukat is kontrollálja. De ez nem csupán a finanszírozásról szól. A teljesítményelvárásnak és a finanszírozásnak együtt kell működnie egy stratégia, jövőkép érdekében. A kuratórium feladata ennek az összhangnak a megteremtése. A hogyan az egyetemé. A piaci szemlélet minden területen érvényesíti a teljesítménykultúrát, és ezzel jelentősen növeli a versenyképességet, illetve a szolgáltatás színvonalát. Ez kell ahhoz, hogy az egyetemi polgárság itthon maradjon, és ne amerikai, angol vagy akár hongkongi egyetemek műhe­lyeit erősítse tudásával. Létfontosságú, hogy a fiatal tehetségek Magyarországon tanuljanak, fejlődjenek és kezdjenek karriert. És nem csak a magyar diákokról beszélek. Az alapítványi rendszer nagy előnye, hogy a képzés nyelve egyre több szakon az angol, amivel bekapcsoljuk az egyetemet a nemzetközi vér­keringésbe, és megteremtjük a lehetőségét annak is, hogy minél több országból érkezzenek ide hallgatók és oktatók. Bár hosszú távú célokról beszélünk, már most is látszanak az intézmény megújulásának eredményei. Idén 27, illetve 39 százalékkal nőtt azoknak a jelentkezőknek a száma, akik elsőként a Corvinus alap-, illetve mesterképzéseit jelölték meg. Már az angol nyelvű képzéseket is több mint kétszer annyian jelölték meg első helyen, mint tavaly. Az egyetem belső működésében gyorsabbak és hatékonyabbak lettek a döntési folyamatok. Több előremutató dolog történt a Corvinus életében az utóbbi két évben, mint a rendszerváltozás utáni harminc esztendőben.

Mit szól a kritikákhoz, miszerint a kuratóriumokban politikailag elkötelezett személyek ülnek?
Én nem négyéves ciklusokban, hanem harmincéves távlatban gondolkozom, gazdasági mutatók, előrejelzések és hatékonysági alapelvek szerint hozok döntéseket. Ha azt látom, hogy egy elképzelés egyszerre szolgál társadalmi és nemzetgazdasági célokat, akkor kész vagyok az együttműködésre. Ez a helyzet az egyetemi alapítványok esetében is: a célokat, a várható hatásokat és az értékrendet kell nézni. A megválasztott kuratóriumi tagok egy-egy terület szakembereként vannak jelen, és közösen kialakított értékrend szerint dolgoznak a hazai felsőoktatás megújításán. Olyan szakemberekről van szó, akik saját területükön igen jelentős eredményeket értek el, és akik figyelemre méltó tudásukkal, kapcsolatrendszerükkel érdemben hozzájárulhatnak az egyetem versenyképességéhez.

***

Orbán Gábor,
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója

Miért vállalta el a kuratóriumi elnöki posztot a Semmelweis Egyetemen?
Az utóbbi években a konzisztórium tagjaként igyekeztem támogatni a Semmelweis Egyetemen folyó munkát, és közel áll hozzám az intézmény vezetésének világos ambíciója. Ennek lényege a kiválóságra való törekvés a működés minden területén, aminek köszönhetően az SE a világ legjobb száz egyeteme közé tud kerülni. Úgy gondolom, ennek az esélyeit mind az alapítványi erőforrások, mind az új működési modell adta lehetőségek érdemben javítják. A Richter és az intézmény között hagyományosan meglévő szoros kapcsolat tovább erősödik azzal, hogy a társaság részvényeinek öt százaléka az egyetemet fenntartó alapítvány tulajdonába került. Ezt előnyösnek látom mindkét fél szempontjából. A Richter számára mindig is kiemelten fontos volt az orvosi egyetemekkel való együttműködés az oktatás színvonalának folyamatos emelése érdekében, a hazai elitképzés maximális támogatása, ami nemzetközi versenyképességünk megtartásához és növeléséhez elengedhetetlen.

Mit eredményezhet a Semmelweis számára a modellváltás?
Gyakran tapasztaltam, hogy az egyetemek jogi státusa és működési korlátai akadályokat gördítenek a kiválóságra való törekvés, többek között az ipari szereplőkkel való eredményes és kiterjedt együttműködés elé. A modellváltással ezek az akadályok jelentős részben elháríthatók lesznek.

Mit gondol azokról a kritikákról, miszerint a kuratóriumokban politikailag elkötelezett személyek ülnek?
Ilyen és ehhez hasonló személyi kérdésekbe nincs beleszólásom. Számomra az előzőekben ismertetett, régmúltra visszatekintő kiváló kapcsolat okán ez a kinevezés egyértelműen megtiszteltetés, örömmel és lelkesedéssel várom az ebből adódó új feladatokat.

***

Sauska Krisztián, 
a Sauska borászat tulajdonosa

Miért mondott igent a kuratóriumi tagságra?
Meggyőződésem, hogy Tokaj csak akkor fog jól működni, ha gazdaságilag sikeressé válik. A szőlőtermelő egyéni vállalkozótól a borászatokon át a turisztikai vállalkozásokig mindenkinek tisztességesen meg kell tudnia élni abból, amivel foglalkozik. Így lesz jövőkép és energia a fejlődéshez, így lesznek majd képesek a helyi vállalkozások összekapcsolódni és egészséges versenyben működni. Egyrészt üzletemberként tudom, mit jelent az egyén szintjén a nulláról építkezni, kockáztatni, másrészt egy családi borászat tulajdonosaként annak is tudatában vagyok, hogy mi nem működik a borvidéken, mi a gátja az üzleti alapú, a világhoz adaptálódni képes üzleti gondolkodás kialakulásának.Rendkívül fontos, hogy készüljön egy érvényes és önkritikus leltár a hiányosságokról, ami az alapja annak, hogy a képzés jó irányba induljon el. Több mint tíz esztendeje vagyok tagja az amerikai Quinnipiac Egyetem kuratóriumának, volt alkalmam megtanulni, hogyan segíthetek a leghatékonyabban a diákoknak. És természetesen kész vagyok a kapcsolataimat mozgósítani az egyetem érdekében.

Miért van szükség az újonnan induló Tokaj-Hegyalja Egyetemre?
Tokaj-Hegyalja vitathatatlanul egyike a föld legkülönlegesebb adottságú borvidékeinek. Magam is elfogultan szeretem, és hiszek benne, de látni kell, hogy mai állapotában nem tud vele mit kezdeni a világ. A minőségi édes borok fogyasztása világszerte csökken, a borvidék nehezen látogatható, gasztronómiai és turisztikai kínálata nincs összehangolva, és csodás természeti adottságai ellenére sem versenyképes. Hogy ez megváltozzon, vissza kell kapcsolni Tokajt a nemzetközi vérkeringésbe, az egyetem pedig éppen erre való. Nem szabad azt gondolnunk, hogy a borvidék problémáját egyedül kell megoldanunk, hiszen ha ez egyszerű lenne, már megoldottuk volna. Nagy szükség van egy agytrösztre, ahol sokan és sokféleképpen gondolkodnak a problémákról – és nem csak magyarul. Rengeteg kritikát kaptam annak idején, amikor a fiatal szőlész-borász csapatunk mellé külföldi szakértőket hívtam meg, hogy átadhassák ismereteiket. Ennek nagyban is így kell működnie, mert a bor minden szempontból a világ egyik legdinamikusabban fejlődő modern tudománya, Tokajnak pedig részt kell vennie a nemzetközi párbeszédben. Ez az egyetem képes lehet rá, hogy olyan korszerű tudású fiatalokat bocsásson ki, akik már praktikusan tudják, miért maradnak a borvidéken, miben látják a boldogulásukat. Ők lesznek a kulcsai a tokaji tradíciók okos megőrzésének is, ők fogják látni, hol van, hol lehet a tokaji aszú helye a rendszerben gazdaságilag, marketing és gasztronómia szempontjából.

A legfőbb kritika a modellváltással kapcsolatban, hogy a kuratóriumokat politikailag elkötelezett személyek szállták meg. Ön hogy látja?
Életünk átpolitizáltsága már-már beteges, ebben nem különbözik Magyarország Amerikától. A Tokaj-Hegyalja Egyetem kuratóriumában olyan emberek ülnek, akiket tisztelek, rendkívül élvezem a velük való beszélgetést, és nagyra tartom a szenvedélyüket közös témánk iránt. Mérnök, üzletember, egyetemi tanár és vállalkozó ül egy asztalnál ilyenkor. Az asztalon bor is van, mégpedig tokaji.

***

Marie-Theres Thiell,
az Elmű-Émász-vállalatcsoport korábbi igazgatósági elnöke

Miért vállalta el a felkérést a kuratóriumi tagságra a Miskolci Egyetemen?
Magyarország és Németország közötti hídépítő szerepben látom magam, emellett kötődöm az országhoz és népéhez, hiszen szakmai életem felét ott töltöttem. Tizenöt éven át a miskolci Elmű-Émász Nyrt. igazgatósági tagja voltam – 2005-től 2010-ig pénzügyi igazgató, majd 2010-től 2020-ig vezérigazgató. Ennek eredményeként nagyon jól ismerem az északkelet-magyarországi régiót. Amikor tavaly tavasszal, az operatív szakmai életem lezárása után Varga Judit igazságügyi miniszter felkeresett, hogy szeretnék-e dolgozni az alapítvány kuratóriumában, nagyon megörültem a lehetőségnek. Elmagyarázta nekem a modellváltás célkitűzéseit, amelyeknek része többek között, hogy az egyetemi oktatást jobban a gazdaság igényeihez kell igazítani. Ez olyan feladat, amelynek megvalósulásához szívesen hozzájárulok.

Hogyan profitálhat ön szerint az egyetem a modellváltásból?
2020 nyara óta intenzíven dolgozunk az intézmény vezetésével egy új stratégia, egy fejlesztési terv és egy új szervezeti felépítés kialakításán. Jó, intenzív és célorientált megbeszéléseket folytattunk, és úgyszólván sparring partnerek, harcostársak vagyunk az egyetem vezetésével. Kovács Erika személyében a kuratórium bevált pénzügyi szakemberrel, Fükő László esetében pedig egy olyan emberrel rendelkezik, aki nagy tapasztalattal bír az operatív irányítási folyamatokban. Varga Judit igazságügyi miniszter érték a Miskolci Egyetem, a város és az egész régió számára. Jómagam nemzetközi tapasztalatommal, igazgatósági tagként szerzett sokéves vezetői tudásommal, valamint üzleti kapcsolataimmal járulok hozzá a fejlődéshez. Tehát igazi szakértői csapat vagyunk, tanácsainkból profitál az egyetem.

Sok pozíciót párttagok és kormányközeli üzletemberek töltenek be – hangoztatják a kritikusok. Mit gondol erről?
Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány esetében úgy gondolom, hogy a kuratórium különféle kompetenciákkal rendelkezik, amint fentebb említettem. A kinevezéseknél az volt a lényeg, hogy a felkért személyek birtokolják a szükséges készségeket, ismerjék a régiót, és kötődjenek hozzá. Helyes, hogy Kriza Ákos halálát követően Miskolc jelenlegi polgármestere, Veres Pál csatlakozott a testülethez. Veres úr köztudottan nem tagja a kormányzó pártnak. Elismert pedagógus, és az oktatásban szerzett tapasztalatai gazdagítják csapatunkat. Tagsága biztosítja továbbá a város és az egyetem közötti együttműködést, amely mindkét fél fejlődésének kedvez.

***

Veres Pál,
Miskolc független polgármestere

A legnagyobb visszhangot alighanem az ön tagsága váltotta ki. Hogyhogy elfogadta a felkérést? 
Hatalmas hiba lett volna nem elvállalni, hiszen a meghívással nem engem, hanem Miskolcot tisztelték meg. Ezzel a lépéssel a város kapott beleszólást az egyetem életébe, lehetőséget a konstruktív együttműködésre. Nekem személyesen is régi, jó kapcsolatom van a Miskolci Egyetemmel, mivel tanítottam ott óraadóként, oda jártak a gyermekeim, és az intézmény eredetileg a Földes Ferenc Gimnázium épületében kezdte meg a működését, ahol évtizedeken át dolgoztam. De a legfontosabb, hogy a részvétellel a város érdekeit képviselni tudjuk az egyetem működésében, képesek vagyunk erősíteni a közöttünk lévő kapcsolatot, össze tudjuk hangolni a városi és az egyetemi fejlesztéseket. Személy szerint például szorgalmazni szeretném, hogy egyes képzési helyszíneket hozzunk be a városba, szervezzünk közös programokat, ne különüljön el ennyire a város és az egyetemváros, kerüljön közelebb egymáshoz a kampusz és Miskolc. Persze erre majd csak a járványhelyzet elmúltával lesz lehetőség.

Hosszú távon miért lehet előnyös a Miskolci Egyetem számára a modellváltás?
Hogy előnyös lesz-e, azt jelenleg senki nem tudja megmondani. Reméljük, hiszen a város érdeke, hogy az egyeteme sikeres legyen. Egy erős egyetem jelentős versenyelőny Miskolc számára. Az intézmény szakember-utánpótlási bázist tud biztosítani a helyi és az idetelepülő multinacionális cégeknek, emellett olyan kulturális-közéleti hátteret, hátországot is tud jelenteni, amely nagymértékben hozzájárul a város nívójának emeléséhez, a szellemi és kulturális élet felpezsdüléséhez. Ha ehhez strukturális átalakításokra van szükség, akkor legyen – egy próbát mindenképp megér. Én csak nemrég vagyok hivatalosan tagja a kuratóriumnak, de úgy látom, tapasztalom, hogy az oktatási, fejlesztési céljaink könnyen közös nevezőre hozhatók.

Mit gondol arról, hogy sokak szerint a kuratóriumi tagoknál a párthűség volt a szempont?
Polgármesterként az a kötelességem, hogy a városomat szolgáljam, képviseljem Miskolc érdekeit, erre pedig a kuratóriumi tagság olyan lehetőség, amelyet bűn lett volna elszalasztani. Nekem nem pártom, hanem városom van, én nem a pártpolitikában, hanem a várospolitikában hiszek – olyan városépítésben, amelynek a párt- és hatalmi érdekek felett kell állnia. Én Miskolc és a miskolciak mellett vagyok elkötelezett. Az, hogy elvállaltam a felkérést, korántsem azt jelenti, hogy szembefordultam volna az engem támogató frakciószövetséggel – a várost együtt vezetjük azon elvek mentén, amelyekben 2019-ben megegyeztünk. Miskolc érdekében vagyok nyitott, hiszen nyitottnak kell lennem az együttműködésre a gazdasági élet szereplőivel, a felsőoktatás képviselőivel és a kormányzattal is.

***

Wáberer György, 
a Waberer’s International Nyrt. korábbi társtulajdonosa

Miért vállalta, hogy beül a Tokaj Hegyalja-Egyetem kuratóriumába?
Megtiszteltetésnek tekintem, hogy felkértek a tagságra. Meggyőződéssel támogatom az egyetem céljait és azok megvalósítását. Sátoraljaújhelyen születtem, Sárospatakon jártam középiskolába, közvetlenül érzékelem a térség lehetőségeit és problémáit. Fontosnak tartom, hogy itt olyan egyetem működjön, amely a helyben élő embereknek is biztosítja a világszínvonalú borászati és gasztronómiai képzés lehetőségét. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy ezt a célt belátható időn belül elérjük.

Mit profitál az ország abból, hogy létrejön a Tokaj-Hegyalja Egyetem?
Fontos, hogy behozzuk a lemaradásunkat a tudásalapú társadalom megteremtésében kulcsszerepet játszó felsőoktatási intézmények közötti nemzetközi versenyben. Az, hogy újra önálló lesz az egykori sárospataki főiskola, és létrejön a Tokaj-Hegyalja Egyetem, a térségben hosszú idő óta az egyik legnagyobb intellektuális beruházás. A lépés fájdalmas hiányt pótol. Az egyetem – más fontos funkciói mellett – hozzájárul a turizmus-vendéglátás, valamint a szőlész-borász képzés minőségének javításához, ahhoz, hogy nemzetközi szintűvé fejlesszük őket. Szerepe lesz a helyi borkultúra és a borgasztronómia színvonalának emelésében. Mindezek alapvetően fontosak ahhoz, hogy a térség méltán híres borászati kultúrája fennmaradjon, nemzetközi elismertsége növekedjen. Meggyőződésünk, hogy a régió jövője a jól átgondolt és hatékonyan működtetett idegenforgalomban, az ahhoz kapcsolódó vendéglátásban, a borászaton nyugvó gasztronómiában van. Szerepet szánunk az egyetemnek abban is, hogy tovább erősítse a Tokaji márka erejét.

Mennyire állja meg a helyét az a kritika, hogy politikailag elkötelezett személyek ülnek a testületekben?
Szerintem az a fontos, hogy a kuratóriumban olyan emberek üljenek, akik elkötelezetten dolgoznak a képzési célok megvalósításán. Konkrétan a Tokaj-Hegyalja Egyetem esetében egyetértünk abban, hogy minőségi oktatásra van szükség. Magasra kell helyezni a mércét szakmailag is, a legjobb oktatókat kell meghívni, akár rangos külföldi előadókat, szükség esetén vállalva a magasabb költséget. Úgy gondolom, azáltal, hogy az alapítvány rendelkezik forrásokkal, és megfelelően tud majd sáfárkodni velük, a képzés hatékonysága és színvonala emelkedni fog. 

*** 

Nyitókép: Mandiner-archív