Volt festő, karikaturista, újságíró, haditudósító, hollywoodi forgatókönyvíró, s közben előbb Molnár Ferenc, majd egy olasz báró felesége, emellett a kor művésznagyjainak barátja, esetenként rajongásának tárgya, Ady múzsája és talán plátói szerelme, Puccini pedig „le is támadta, de csak néminemű birkózásra került sor”. Vészi Margit kalandos életet élt a 20. század forgatagában.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Vészi József a Budapesti Napló nagy tekintélyű főszerkesztője volt, családja tág ismeretségi körébe tartozott például Ady Endre, Szép Ernő, Csáth Géza. Az 1885. április 27-én született Vészi Margit ilyen ikonikus figurák közelségében cseperedett fel. Az iskolában felfigyeltek énekhangjára, így a párizsi zeneakadémián folytatott tanulmányokat, ám tizenhat évesen rájött, inkább a festés érdekli, s Bihari Sándor mellett igyekezett ellesni a szakma fortélyait. Kezdeti lelkesedése kétségtelen, ahogy unokája, Sárközi Mátyás róla szóló, Margit című könyvében olvashatjuk: „az első női Michelangelónak készültem”. 1911-ben állították ki képeit először, ekkor viszont már a karikatúrarajzolásban lelte örömét. Később – kritikusai szerint nem kifejezetten tehetséges – újságíró volt, az egyetlen magyar nő az osztrák–magyar haditudósítói karban, utána hollywoodi forgatókönyvíróként, grafikusként és fordítóként is dolgozott.
Bár tizenhárom éves korában eljegyezte magát Molnár Ferenccel, házasságuk sem sikeresnek, sem boldognak, de még csak hosszúnak sem mondható – a férfi alkoholista és erőszakos volt, ráadásul házassága második évében megismerkedett Fedák Sárival, akiért hátrahagyta feleségét. A frigyből egy lányuk született, Molnár Márta, Sárközi Mátyás és Horváth Ádám rendező édesanyja. Márta nem ápolt túl jó kapcsolatot az anyjával, aki inkább a saját, mint a lánya igényeit helyezte előtérbe, az utód így többnyire bentlakásos iskolákban vagy dajkák keze alatt, esetleg anyjának testvérénél nevelkedett, míg Margit a világot járta, híres emberek között sürgött-forgott, különféle munkákban próbálta ki magát.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Orbán Viktor kiegyensúlyozottnak tűnik a többpólusú világban.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
