Az évszázad eddigi legnagyobb festményhamisítási botránya tört ki 2011-ben, alapjaiban rengetve meg a kortárs nemzetközi műkereskedelem egyik központját, New Yorkot. A krimibe illő történetről készült dokumentumfilm lebilincselő.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Minden túl szépnek tűnt ahhoz, hogy igaz legyen, de sokat próbált műkereskedőktől felkent szakértőkön át milliárdos műgyűjtőkig dőltek be egy még csak nem is túl eredeti svindlinek. Igaz, egy szerelem fellobbanásakor sem foglalkozunk a figyelmeztető jelekkel, ez az affér pedig sokaknak szerelem volt első látásra, a bűntény kitervelői pedig zseniális pszichológiai érzékükről tettek tanúbizonyságot. New York patinás művészeti galériájában, a Knoedler galériában az ismeretlenségből tűnt fel egy Glafira Rosales nevű nő. Bombasztikus sztorija arról szólt, hogy egy mexikói hagyatékban jelentős mennyiségű, az ötvenes–hatvanas évekből származó absztrakt expresszionista festmény között Mark Rothko, Jackson Pollock, Robert Motherwell, Willem de Kooning, Franz Kline – egyszóval a műfaj legnagyobbjainak – ismeretlen munkái lappanganak.
A mézesmadzagot egy eredetinek mondott Rothko-festmény jelentette, amitől a galéria sztárkereskedője, Ann Freedman képzelete virágba borult, lelki szemei előtt pedig felsejlett élete legnagyobb üzletének lehetősége. A biznisz szépen be is indult, egymás után érkeztek addigi ismeretlenségükből a remekművek, és rövid idő alatt nyolcvanmillió dollár körüli értékben kelt el mintegy hatvan festmény. A vészjósló jelek dacára neves szakértők, művészettörténészek, műkritikusok ültek fel a hullámokra, sőt Rothko fia is, a felbukkanó festményeket sorra kanonizálták az életművekben, milliárdos műgyűjtők pedig szerte a világon büszkélkedtek újonnan szerzett trófeáikkal. Végül egy nyögvenyelősen beadott feljelentést követően az FBI emberei foszlatták szét a kollektív álmot, s vált egy csapásra rémálommá a „szerelmi” történet.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A 26 éves gyanúsított elit fiúgimnáziumba járt, antikapitalista és zöld ügyeket támogatott, és egy manifesztót is találtak nála, amiben az egészségügyi biztosítókat támadta.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
