Győzelem a vakcinafronton – keleti hátszéllel

Maráczi Tamás és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

A pandémia harmadik hulláma Magyarországot sem kíméli: a járvány jelentősen megterheli az egészségügyi rendszert és a gazdaságot, a betegség, a bezártság és a veszteségek pedig az emberi pszichét. A tömeges oltás megkezdésével azonban van remény, hogy belátható időn belül visszatér az életünk a régi kerékvágásba.

Magyarországon eddig nagyjából 3,7 millióan regisztráltak az oltásra, s ez a szám és az oltási hajlandóság szerencsére egyre növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal márciusi adatai szerint a népesség 55 százaléka beoltatná magát, vagy már be is oltották, a bizonytalanok aránya 19, az oltást elutasítóké pedig 20 százalék. Az áhított nyájimmunitás elérése, a járvány további terjedésének megakadályozása és a súlyos megbetegedések elkerülése egyedül a minél nagyobb átoltottsággal lehetséges. Ezért kiemelten fontos az oltásba vetett bizalom növelése.

A legjobbak közt vagyunk immunizálásban
Március végén hazánk a népesség arányában a legjobban átoltott országnak számított az Európai Unióban, a világranglistán pedig a hatodik helyet foglalta el. Sorrendben Izrael (60 százalék felett), az Egyesült Királyság (közel 50 százalék), Chile, az Egyesült Államok és Bahrein előzött meg minket. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyar­ország április közepére elérheti a 3 millió beoltottat.

A programban meghatározott rend szerint történik a vakcinák felhasználása. Mivel már az első dózis oltóanyag is védettséget ad a súlyos megbetegedéssel szemben, a cél, hogy minél több ember legalább egy adag vakcinát megkapjon. Elsőként az egészségügyi dolgozókat immunizálták, majd az idős­otthonok és a bentlakásos szociális intézmények lakóit és dolgozóit. Harmadik körben a védőoltásra regisztrált időseket, majd a 60 évesnél fiatalabb krónikus betegeket oltották. Ezt követően a rendvédelmi dolgozók és a katonák, a hatodik körben a kritikus infrastruk­túrában – például az energia­ellátás vagy a tömegközlekedés területén – dolgozók kapták meg a vakcinát. A legfrissebb szakmai ajánlások alapján elkezdték oltani a várandós kismamákat, és zajlik a pedagógusok oltása annak érdekében, hogy az óvodák, iskolák minél előbb újra megnyithassanak.

Magyarországon mostanáig hét oltóanyag kapta meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyét. Ezek a német–amerikai Pfizer–BioNTech, a brit–svéd AstraZeneca, az amerikai Moderna, a német CureVac, az amerikai Janssen, a kínai Sinopharm és az orosz Gamaleja kutatóintézet vakcinája. Emellett a közeljövőben várható az AstraZeneca-féle, immár Vaxzevria néven forgalmazott szer indiai gyártású változata, a Covishield, valamint a kínai CanSino oltóanyag megrendelése és szállítása is.

Hazánk eddig 31 millió dózis vakcinát rendelt meg a gyártóktól, de ennek csak 14 százaléka, 4,3 millió adag érkezett meg. Az uniós beszerzésekkel összesen 24 millió adag nyugati oltóanyagot rendelt a kormány, ám ennek a töredékét kaptuk meg. A keleti gyártók jobban teljesítenek, az orosz gyógyszerfejlesztő ugyan eleinte némi késéssel szállított, de mostanra behozta a lemaradást, és a tőle rendelt oltások felét, több mint 1 millió dózist már kézbesített. A kínai gyártótól többet, 5 millió adagot rendelt a kabinet, ebből is hasonló mennyiség érkezett, viszont a kínaiak nemhogy tartják a határidőket, még a megbeszéltnél korábban is szállítanak.

Uniós kudarc: átláthatatlan, hiányos szerződések
Az Európai Unió tagállamai a tavaly megfogalmazott EU-s oltóanyag-stratégia alapján abban állapodtak meg, hogy közös, központilag koordinált módon intézik az oltóanyag beszerzését és elosztását azért, hogy ne alakuljon ki verseny az országok között.

Az első szállítmányok december legvégén érkeztek meg a tagállamokba, ennek ellenére nagyon – az Egészségügyi Világszervezet minapi nyilatkozata szerint „elviselhetetlenül” – lassan zajlik a folyamat. Meg is lett az eredménye: az unió lakosságának átlagosan csupán a 10 százaléka kapott legalább egy oltást, és mindössze 4 százaléka kettőt. Európa ezzel lakosságarányosan jóval elmarad a világ leginkább átoltott országainak eredményétől, így a magyar átlagtól is.

A Reuters decemberi értesülései szerint a Pfizer még tavaly júliusban felajánlott egy 500 millió adag védő­oltásról szóló szerződést, de az EU elutasította, mert túl drágának találta. Így végül jóval később és jóval kevesebb vakcináról írtak alá kontraktust. Az első bírálatok tavaly ősszel érték az unió beszerzését. Ekkor a legtöbb kritikus hang a közbeszerzések és szerződéskötések lassúságát bírálta. Mint kiderült, az EU fél évvel később írta alá a gyártókkal a megállapodásokat, mint az Egyesült Királyság és Izrael. Tény, hogy az Európai Unió akkor kezdett bele komolyabban a vakcinák beszerzésébe, amikor arról jelentek meg hírek, hogy az Egyesült Államok monopolizálja az oltóanyagok felvásárlását. Nagy felháborodást keltett az is, hogy az unióból a járvány kezdete óta 77 millió adag vakcinát exportáltak, miközben az EU-n belül még csak 62 millió dózist használtak fel.

Később ugyancsak erőteljes kritikát váltott ki, hogy egyes gyártók – például a Pfizer és az AstraZeneca – nem tudják időben leszállítani a megállapodásban szereplő mennyiséget. Ráadásul az EU a gyártókkal kötött szerződések értelmében nemhogy kötbérre nem jogosult, be sem perelheti őket a késedelem miatt. Napvilágot látott az is, hogy az uniós szerződések tele vannak hiányosságokkal, ami hátrányos helyzetbe hozta az európai közösséget a gyártókkal szemben.

Az EU és a gyógyszergyárak szerződéseit, amelyeket az unió nevében Sztella Kiriakidu egészségügyi biztos írt alá, azóta sem hozták teljes egészében nyilvánosságra. A magyar kormány a közelmúltban kérte a közzétételüket, de az Európai Bizottság közölte, ez csak a szerződéses partnerek hozzájárulásával lehetséges. Az átláthatóság hiányát Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője is bírálta, jelezve: az EP tagjainak mindössze negyven percük volt arra, hogy áttekintsék a több száz oldalas dokumentumokat, és felvételt sem készíthettek róluk. Az előző hetekben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Frans Timmermans alelnök beismerte, hogy a testület súlyos hibákat követett el a beszerzéseknél, Stefan De Keers­maecker szóvivő pedig kijelentette: nem állítható, hogy az EB egyáltalán nem felelős a koronavírus elleni oltóanyagok szállításának késedelméért.

Feszültségek Európában és itthon
A márciusi uniós csúcstalálkozón nagy feszültséget keltett az uniós vakcinabeszerzés és az elosztás menete. Sebastian Kurz osztrák kancellár korábban is kifejezte elégedetlenségét, hogy egyenlőtlenül osztják el a beérkezett szállítmányokat a tagállamok között, holott az eredeti stratégia szerint lakos­ságarányosan kellene szétosztani az oltóanyagokat. Hasonlóan vélekedett a cseh, a szlovén és a bolgár miniszterelnök is.

A bajt már a járvány második hullámának elején, 2020 szeptemberében észlelni lehetett: a magyar kormány akkor szembesült azzal, hogy az erős globális kereslet és a vakcinagyártó kapacitások túlterheltsége miatti gyenge kínálat, valamint az uniós beszerzések akadozása a vírus elleni védekezés fő eszközét, az oltási kampányt fogja megbénítani. A járványhelyzet októberben súlyosbodott; a második hullám tetőzését novemberre várták a szakemberek, eközben az egészségügyi rendszerre elviselhetetlen terhelés nehezedett, a vírus megfékezéséhez sürgősen exponenciálisan növelni kellett a védettséggel bíró emberek számát. A kabinet tehát döntési kényszerbe került: vagy vár a kiszámíthatatlanra, vagy késlekedés nélkül alternatív forrásokat keres. Mindkét döntés nagy kockázatokat rejtett, de a várakozás tűnt – mint utólag kiderült, jogosan – a nagyobb rizikónak.

Vakcinadiplomácia – a keleti oltás beszerzése
Októberben az oltóanyaggyártók piacán két forrástól látott szinte azonnali beszerzési lehetőséget a kormány, ráadásul a jó diplomáciai kapcsolatok sikerrel kecsegtettek: az egyik Oroszország volt, a másik Kína. Mostanra egyértelmű, hogy a magyar kabinet korábban sokat bírált, a kölcsönös tiszteleten alapuló Oroszország- és Kína-politikája eredményeként kialakult informális kapcsolatokat a járványhelyzetben az ország javára lehetett fordítani.

A kormányzat az egészségügyi vészhelyzetben stratégiai döntést hozott: az Európai Unión kívüli vakcinabeszerzésekkel a külgazdasági és külügyi tárcát, konkrétan a vezetőjét bízta meg. Szijjártó Péter saját és a minisztérium kiépült kapcsolatrendszerét aktiválva október végén kezdte meg tárgyalásait az orosz és kínai partnerekkel: Oroszországban Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel, aki az orosz fejlesztésű vakcina gyártásáért és exportjáért felelős Orosz Közvetlen Beruházási Alapot (RDIF) felügyeli, Kínában pedig a külügyi, a kereskedelmi tárca és a gyártó Sinopharm cég illetékeseivel.

Két hónap diplomáciai munka után – amelynek eredményeként az OGYÉI szakértői novemberben kimehettek Oroszországba tanulmányozni a Sputnik V gyártását, majd Kínában megismerhették a Sinopharm technológiáját –, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakembereinek vizsgálódását és véleményezését követően a felek januárban tető alá hozták a beszerzési szerződéseket és a szükséges engedélyeket. Az első oltóanyag-­szállítmányok februárban érkeztek Magyarországra – ezzel hazánk lett az első európai uniós állam, ahol keleti vakcinákkal is elkezdték oltani a lakosságot a koronavírus ellen.

Eloszló szakmai kételyek, erősödő politikai vádak
Sokan elhamarkodott, felelőtlen lépéssel vádolták a kormányt, mondván, az orosz és a kínai vakcina nem megbízható és nem hatásos, mivel még nem zajlott le a harmadik tesztelési fázis. Ismeretes az is, hogy az ügy politikai vita tárgya lett: a baloldali ellenzék a vakcinabeszerzési döntés után kampányt indított a kabinet ellen. Az egyik érv az volt, hogy addig nem szabad alkalmazni ezen oltóanyagokat, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem ad rájuk engedélyt. Az EMA azonban késlekedett ezen a téren; a Sputnik V vakcinát már mintegy hatvan országban engedélyezték, az Európai Unióban viszont mostanáig nem. A kormány az uniós jog adta lehetőséggel élve saját hatáskörben valóban nem várt az európai hatósági engedélyezésre, megbízott a magyar hatóságok vizsgálataiban, amelyek végül mindkét vakcinatípust hatékonynak és biztonságosnak értékelték.

Támadási felületet adott a kínai oltóanyag ára is: a Sinopharm valóban magas áron értékesíti a BBIBP-CorV oltóanyagot az orosz vakcinához képest, csakhogy – miként Szijjártó Péter egy interjúban fogalmazott – egyik vevő sincs alkupozícióban, az óriási kereslet miatt a helyzet az, hogy ha valaki nem él a kínai ajánlattal, elviszi más a tételét.

A magyar beszerzéseket bírálták ugyan, de azzal szinte egy időben több másik európai uniós állam is érdeklődni kezdett az orosz és a kínai vakcina iránt – fáziskéséssel tehát mások is rájöttek, hogy az uniós elosztási rendszerben való várakozás kockázatos, az oltás felgyorsításához minden lehetséges, megbízhatónak bizonyuló oltóanyagot be kell szerezni, félretéve a gyártó ország iránt táplált ideológiai és politikai ellenérzéseket.

Ma ott tart a keleti vakcinákról szóló európai diskurzus, hogy az osztrák kancellártól a bajor miniszterelnökön át a francia elnökig az engedélyezésüket szorgalmazzák. Ausztria, Németország és Horvátország is Sputnik V-t szeretne vásárolni, a csehek a Sino­pharmét rendelték. Sőt már nemcsak beszerzésről van szó, hanem európai gyártásról is: az orosz RDIF megegyezett egy milánói céggel, júliustól megindulhat a Sputnik V előállítása Olaszországban. Magyarország saját fejlesztésű oltóanyagot tervez Debrecenben gyártani, a kapacitás 2022 végére épülhet ki.

Májusig hétmillió adag keleti vakcina érkezik
Gulyás Gergely március 11-én Facebook-oldalán közzétette az orosz és a kínai vakcinabeszerzés szerződéseit. A vevő mindkét esetben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Az eladó a Sputnik V-szerződésben az RDIF állami alapkezelő, a szállító pedig a DHL német nemzetközi szállítmányozócég. A kínai szerződésben az eladó és a szállító ugyanaz a cég, a magyar Danubia Pharma Kft., ami azt jelenti, hogy a gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat bonyolította le az egész beszerzést: ő vásárolta fel az oltóanyagadagokat Kínában, ő hozta be Magyarországra, és ő is értékesítette az NNK-nak.

Az ellenzéki sajtó a közvetítő jellegű tevékenység és a cégtulajdonosi háló miatt korrupciót sejtett, a külügy közleménye szerint azonban a társasággal egyrészt a kínaiak szerződtek le, másrészt régi szereplő a kínai piacon, kiterjedt kapcsolatrendszere és nagy tapasztalata van a gyógyszer-kereskedelem terén. A legfontosabb pedig az, hogy van gyógyszer-nagykereskedelmi engedélye, ugyanis csak az ezzel rendelkező szervezet felügyelete alatt lehet behozni oltóanyagot Magyarországra. A kínai szállítás megbízását ezért kaphatta meg a Danubia Pharma Kft. Ilyen engedélye volt az orosz szállítást lebonyolító DHL-nek is.

A szállítások tehát februárban megkezdődtek, és a szerződések értelmében májusig több ütemben összesen 7 millió adag, vagyis 3,5 millió ember beoltását lehetővé tevő keleti vakcina érkezik Magyarországra: ebből 2 millió adag orosz, 5 millió pedig kínai. Kora nyárig tehát 1 millió magyar kap Sputnik V, 2,5 millióan pedig BBIBP-CorV vakcinát.

Március végére Magyarország a lakosságarányos beoltottságot tekintve Európa legjobban teljesítő állama lett; mire ez a cikk megjelenik, a felnőtt lakosság egynegyede már legalább az első oltást megkapta. Bármilyen kritika ellenére megkérdőjelezhetetlen tény, hogy ez nem történhetett volna meg, ha az ország nem szerez be nagy mennyiségű keleti vakcinát.

Nyitóképen: Budapestre érkezett egy repülőgép az orosz Sputnik V vakcinával. Fotó: Sputnik via AFP